Dobozba zárt napfény - Energia tárolás lehetőségei ma és holnap

Showcast. Műsorok, szívvel, lélekkel.

- Kedves hallgató! A mai Podcast epizódot 2022. szeptember 23-án vettük fel, és valószínűleg, amikor hallgatod, akkor bizony már elmúlt 2022. október 13-a, amikor a kormányinfón elhangzott, hogy ezentúl a most kötendő napelemes szerződések esetében nem lehetséges a hálózatra való visszatáplálás. Emiatt a mai epizódnak különösen nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy mindenki ebben elkezd gondolkodni. Míg a podcastban elhangzottaknak az alapja nem változott az elmúlt néhány hétben. Kérlek benneteket, vegyétek figyelembe, hogy a felvételkor még nem tudtuk, hogy hamarosan, vagyis azt jelenti, hogy közel 20 napon belül egy teljesen új helyzet áll elő. Úgyhogy ezek alapján hallgassátok kérlek benneteket a mai epizódot.

- Műsor betöltve. Hoztok élesítve. A rendszer készen áll arra, hogy felkészítsen téged az okosotthonok legfrissebb trendjeire, az alapvető tudnivalókra. Kezdünk!

- Üdvözöllek kedves hallgató, ez itt az Okosotthon Klub és a negyedik évad ötödik részét koptatjuk a mai nap az energiatárolásról fogunk beszélni hoztársammal, Fabó Gergővel.

- Helló, mindenkinek!

- Tároljuk az energiát.

- Milyen energiát?

- Küldjük az energiát.

- Tegyük közel a kezünket a tévé képernyőhöz. Jó meleg.

- Igen.

- Abszolút. Beszélgettünk az utóbbi időben az energia, illetve gáz, villany. Hát hasznosításáról, méréséről, hogyan tudjuk ezeket kordában tartani, hogyan tudunk velük takarékoskodni, és ha már itt beszéltünk róla, akkor hogyan tudjuk ezeket tárolni. Azért érdekes alapvetően a kérdés az energiatárolásról, biztos mindenkinek első esetben az akkumulátorpakk fog eszébe jutni, hogy valamilyen akkupakkal, mondjuk egy Tesla Power Wallba nyomom bele az energiát, de maga az energiatárolás, hogy valahogyan el szeretnénk rakni ezt az energiát, azért ez nem egy új keletű dolog. Belegondolunk, történelem során, nyilván máskor is voltak már hideg telek, amikor nem volt klíma, nem volt gáztűzhely. Jobb esetben egy kis fa volt, amit el tudtak égetni.

- Hát, a fát.

- A fát betárolták.

- Így van, a fát azt betárolták, jó szárazan fontos, ugye?

- Igen.

- Úgyhogy ezek a megoldások működtek, de mindig is érdekelte az embereket, hogy hogyan lehet a napfényt bezárni valahogy palackba, és ezt elrakni a téli időszakra, amikor ezt csak ki kell pattintani. Hát, tudjuk erre a legegyszerűbb megoldása valamilyen alkoholos ital formájában történik. De általában ezt, hogyha nem elégetjük, hanem elfogyasztjuk, akkor csak bennünket melegít belülről. A másik megközelítése nyilván a lekvárok és a többiben valósul meg. Ez a kettő konkurál, ezt is tudjuk. De hogyha konkrét energiatárolásban gondolkodunk, akkor volt mindenféle próbálkozás, elsősorban a hűtő jellegű eszközök kialakítása, tehát az elvermelés, meg a hasonlókban tudták megoldani azt, hogy kihasználva a föld szigetelő hatását, valahogyan tárolják az eszközöket. Itt nem is a hőtárolás, hanem a hőn tartás volt elsősorban a fontos. És még mindig ott járunk, hogy nincsen olyan eszközünk jelenleg, a szilárd eszközünk, amivel meg tudjuk oldani az energia hosszabb távú tárolását. Sőt, elektronkémiai eszközből sem tudunk most olyat mondani, amit nyáron feltöltünk és aztán télen kivesszük belőle az energiát, hiszen a legtöbb akkumulátoros megoldás esetében ugye a napi ingadozást tudjuk ezekkel balanszolni és kivédeni azt, hogy mondjuk a naperőművünk napközben termel, de mi akkor éppen nem vagyunk otthon, és este tudjuk felhasználni. Úgyhogy ilyen irányban kezdtünk el gondolkodni, de hogyha az energiatárolást nézzük, akkor tökéletes példa egyébként a vályogház is egyébként az energiatárolásra. A vályogháznak megvan az azon kívül, hogy jól szigetel, a vastag falai ugye tárolják azt az energiát, és viszonylag sokáig képes leadni azt a hőenergiát, amit anno begyűjtött a nyár folyamán, és nyáron egyenletesen hűvös van, de télen sincsen olyan hideg benne, többek között ezért. Illetve a tömegfalak alkalmazása az építészetben például egy olyan megoldás, amikor vastag falak vannak az épület közepében, és ez próbálja az energiatárolást megoldani egyik, illetve másik irányba, tehát nyáron szintén egy hűtéstélen pedig egy viszonylagos fűtést tud biztosítani ez a nagy felület.

- Energiatárolásnál nekem is egyből az akku jut eszembe, de hát erről én sok-sok hónapon keresztül hallgattam okos mérnököktől okos dolgokat, hogy hát ez a lítiumion akkumulátor, ez nem jó megoldás, meg nem ez lesz az igazi majd a folyékony hidrogén, de ahhoz majd nem tudom mi kell, de ott tulajdonképpen ott is valamilyen szintű energiát tárolsz, de mégsem megújuló energiát, és én az utóbbi években látom azt, hogy az építészet próbál valamilyen megoldást adni, és nekem, ami az egyik, és ilyen faék egyszerűségű megoldás volt, amit láttam, hogy van a házad, és ahogy van a teraszod, az ugye általában a házad nem a bejárati részén, hanem általában hátul van, és ugye ott éri a legtöbbet a nap, és ezt úgy csinálják most meg a legtöbb ilyen új építésű háznál, hogy a terasz fölé kihúznak egy falrészt. Ja, és a teraszon egy nagy felületet kell elképzelni, mert ha fönt van nagyon a Nap, akkor ez a kihúzott rész, ez az árnyékol, viszont amikor lent van, akkor pont úgy be tud menni. Tehát, hogy ilyen elhelyezési technikákat, meg hogy igazodjak a Naphoz, meg egy picit úgy fordítsam a dolgokat, meg erre vannak ilyen mozgó alkatrészek is, meg lamellák, meg nem lamellák, hanem ilyen beúszó ponyvák. Tehát, hogy az építészetnél látom azt, hogy ők azok, akik így odafigyelnek arra, hogy ott van amúgy az égen egy rohadt nagy energiaforrás fogyó, ami vagy melegít vagy hűt, vagy legalábbis az a célom, hogy a melegségét valahogy megfogjam, vagy ne fogjam meg, de hogy én se nagyon találkozok olyannal. Meg hát nyilván tudjuk azt, hogy ahhoz, hogy te tárold az energiát, előbb meg kéne termelned, mert most az nem nagy truváj, hogy nem általad megtermelt energiát valahogy leszopkod, de hogy neked előkerül.

- Ezt Elon Musknak nagyon nagy üzlet Ausztráliában, ha emlékszel rá, oda nem véletlenül épített akuparkot, merthogy ott ugye tőzsdei jelleggel árulják, tehát van olyan pillanat, amikor olyan energiatöbblet van, hogy kvázi átfordul a mérleg és fizetnek neked azért, hogy betárold az energiát. Viszont később kialakul az a pillanat, amikor nagyon drága, és kvázi eladhatod, mint a részvényeket. Úgyhogy Élelmiszk is ezért hozta anno Ausztráliában, de az első akkupak, nem is tudom, minek nevezzem, mert nem gyár, hanem telephelyet, ahol rengeteg energiát tud betárolni.

- Ja, úgyhogy meg tudod így valahogy így, nem tudom, amíg az ipar vagy a nagyipar nem képes arra, hogy nagy mennyiségű energiát hosszú-hosszú ideig tároljon, az úgyse fog így lecsorogni a lakossági szintre.

- Igen.

- Meg mások a méretek, az a helyzet, tehát hogy energiatárolás mindig is kérdés volt. Az egyik ilyen leginkább elterjedt megoldás a különböző duzzasztóműveknek az építése, és az ottani szivattyús energiatározással meghajtott turbinákat használják, ezeket használják ki. Egyébként érdekes módon ebben nyilván a legerősebb az Egyesült Államok, és utána következik Japán. Nyilván miből következik, van hova fölpumpálni a vizet. Ugye mind a két országnál azért vannak olyan hegyei, nálunk azért a maximum a Mátra csúcsára tudnánk felnyomni azt a jó sok vizet, és utána onnan lepotyogtatni. Tehát ez alapvetően ilyen esetben egy bevált megoldás, viszont nem túlságosan hatékony. Tehát, hogy nagyjából azt szokták mondani, hogy a vízenergia, ami ott a nyomásból, illetve a magasabb helyről alacsonyabb helyre juttatásból keletkezik olyan 40%-a hasznosul elektromos áramba. Tehát, hogyha mi azt felpumpáljuk, akkor viszonylag nagy a veszteségünk ezen a téren. De ez egy viszonylag bevált hely. Ez Magyarországon nem működik nyilván. Tehát, hogy ez nem áll rendelkezésre semmilyen módon, úgyhogy van nekünk megoldásunk, ez a kupak. Vannak új ötletek. Én emlékszem, valahol 2018 környékén volt. Azt hiszem, hogy van egy svájci cég, és emlékszem magára a képre, amit fényképeztek, hogy úgy néz ki, mint egy kezdődő moll campus építkezés, hogy egy ilyen baromi nagy oszlop tetején, betonoszlop tetején vannak ilyen daruk, és azokon ilyen betontömböket engednek föl meg le, merthogy azzal kalkuláltak, nagyjából hasonló gravitációs elven működik, hogy ahogy a betontömböket föl-le mozgatják, maga a betont saját súlyából adódó mozgás, az meg tud hajtani valamilyen generátort, és amikor áramod van, akkor fölhúzzuk, egyébként meg leengedjük. Hát eléggé utópisztikusan nézett ki. Egyelőre még nem is nagyon kaptak rá, bár akkor nagyon mondták, hogy ez nagyon menő megoldás lehet. Nyilván itt megint az, hogy mekkora helyet foglalunk el, tehát hogy ezt még el tudom képzelni, hogy valami ipari megoldásban működik, de hát itt megint hatalmas területekről beszélünk, nem is szép. Tehát ezek a megoldások nem működnek. Volt régen egy magyar megoldás egyébként, amit még Pesten a trolibuszokon is alkalmaztak anno. Ez azt használta ki, hogyha fogunk egy búgócsiga elve végül is.

- Ühüm.

- Tehát fogjuk egy nagy kereket, és azt megpörgetjük, és azok a megfelelő módon van kezelve, tehát viszonylag kicsi a súrlódás, akkor ebből a pörgésből vissza tudunk venni energiát. Ez nagyon egyszerű, sok esetben például nagy méretű generátorokat ilyen megoldással indítanak el, hogy felpörgetnek egy ilyen nagy karikát, egy tengelyen lévő nagy tárcsát vagy karikát. És aztán utána ezt rakják rá hirtelen a generátorra, amibe bikázza az egész eszközt, mert ugyanannyira meg lehet forgatni. És ezen gondolkodtak is egyébként, hogy ezt nagyban hogyan lehetne megoldani, hogy egy földbe lefektetett betonvályúban kiegyensúlyozott, több tonnás ilyen betontárcsát fognak, megforgatják, és utána ebből lehet kvázi a forgatásra ráadni energiát, ahogy azt rárakod a generátorra, az áramot termelni, nyilván akkor pedig lassulni fog. Érdekes módon nem terjedt el, de mondom, voltak ilyen trolik Budapesten, amik ezek alapján működtek, és volt önjáró szakaszuk, amikor onnan vette az energiát, hogy ez a szépen forgó tárcsa generálta neki az áramot.

- Igen, de lehet, hogy amúgy otthoni használatnál nem is biztos, persze tök jó, hogyha van. Mert most én azt tudom elképzelni, nekem van energiatárolóm, napelemes powerbankom van.

- Az pici Bede az igen.

- Igen, de ez a jelenlegi helyzetet figyelve sokkal jobb lenne, ha nem kell ezt kicsiben, hanem na ez az, amit tényleg nagyban kéne.

- Amit beszéltünk róla, igazából lakóközös, tehát hívjuk így, hogy lakóközösségekben, kisebb falvakban, településrészekben lehetne ezt megoldani jól.

- Igen, meg hát, ami itthon energiatárolás, és most evvel van tele a Facebook meg minden, az a gáztározók, mert valahol ugye az is energiatárolás, de hát avval is sok a nyűg, sok a probléma, de most elvileg, amikor ezt felvesszük, akkor 89 téli napra elegendő gázunk van. Ezt nem tudom amúgy, hogy volt már olyan, hogy teli vannak a gáztározók, de közben mégsem, de vannak más gáztározók is, meg minden, de a gázt még talán egyszerűbb. Itt az elektromos áram az, ami bibis, nem? Tehát, hogy avval nagyon nehéz. Beszéltünk erről a napelemek kapcsán is, hogy oké, megtermeled, visszaszolgáltatod, de hogy azt ott milyen jó lenne, ha magadnak tudnád, de letárolni nem tudod, hanem inkább rádugsz valamit, amit egyből elhasznál.

- Igen. És itt jönnek be ezek a lítiumionos aksi dolgok, amikkel hát most nem én leszek a legjobb ember, aki ezt megmondja, hogy melyiket hogyan kell csinálni.

- Igen, meg hogy ez miért nem jó, meg miért nem szeretik a mérnökök, de ugye Masch is mondja, hogy hú, hát ez most már nagyon jó lesz egyszer csak, mert nagyon-nagyon fejlesztjük, de hogy nem jó. Egyrészt az egyik oldala az, hogy rettentő környezetszennyező, vagy környezetkárosító az előállítása, másrészt meg oké, most már azért elég sokáig kibírják, meg elég nagy mennyiségű energiát tudnak tárolni, de hogy még mindig nem hozza vissza azt.

- Nem az, amit elvárnak.

- Hát igen, igen. Szóval, hogy nagy a deficite. Tehát én például nem tudom el. nyilván el tudom képzelni azt a helyzetet, hogy tárold valahogy az energiát.

- Amíg azért nagyjából meg van oldva az, hogy kintről bejön hozzád az energia, addig nem vagy arra kényszerítve, hogy energiát tárolj. Ha lesz egy olyan paradigmaváltás, hogy kintről nem jön be az energia, tehát se a gáz, se a villany, akkor már nyilván ez lakossági szinten is rohadt nagy probléma lesz, de rohadtul remélem, hogy ide nem fogunk azért eljutni.

- Igen, alapvetően ugye vannak Magyarországon olyan tanyák és hasonlók, amik alapból nem közel vannak a villamos hálózathoz, vagy valamiért szükséges nekik off-krit módon működni, tehát szigetüzemben, ott már régóta kérdés az energiatárolás, és azért jelenleg offgrid módon élni azért nem ugyanaz, mintha állandó Ongrid módon élnénk, tehát hogy állandóan bejön az áram, mert ha nekünk mondjuk egy nagymosás, nagy szárítást simán megcsinálunk két gyerekkel, mert szükséges téli időszakban, hogy szárítani is kell a ruhát. Ezt nyilván offgrid módon azért nem így csinálja az ember, mert nem úgy működik az energiatárolás, hogy én most oké, akkor most elvettem az áramot, és akkor tudom, hogy éjszaka fogyasztok, most ha ráütök a hasamra kettő és fél kilowatt órányi áramot, merthogy ez az akkor mosok, meg szárítok mondjuk, amíg nem vagyok a közelében, azt végezze el, merthogy persze meg lehet csinálni, meg lehet olyan akkumulátorokat venni, csak most az egységnyi meglévő kapacitásra, tehát megvehető kapacitásra jutó forintok összege. Köszönhetően annak is nyilván, hogy a forint is elég gyengélkedik, azért igencsak magas. Tehát hogyha azt mondom, hogy el szeretnék tárolni tényleg ilyen kettő és fél, három kilowattórányi energiát, hogy éjszaka kvázi ugyanúgy tudjanak az eszközök működni, amiket eddig használtam, tehát tényleg este, éjszaka, mostam, satöbbi, satöbbi, mentek a klímák, hűtésre, fűtésre, hasonlókra, akkor azokat több milliós befektetéssel tudom megcsinálni. Ráadásul ez nem úgy működik sosem, hogy akkor vettem egy akupakkot, bedugom a konnektorba és működik. Tehát amíg ilyen kicsik rendelkezésre állnak, ahogy mondtad, powerbank, vagy ha továbblépek, akkor az UPS-ek, tehát, hogy a szünetmentes kis tápegységeink nagyjából pont ugyanígy működnek. Hogyha lakásméretben szeretném megoldani, azért sok minden paraméter előkerül, amire figyelni kell. Az egyik ilyen paraméter, amire egyébként nem gondolnánk, az inverterek esetében is ez egyébként napelemek esetében is fontos paraméter, hogyha a hálózatról nem jön az ára, akkor tilos visszatáplálni. Ennek az az oka, hogyha a villanyszerelő bácsi felmászott a póznára, mert mondjuk leszakadt a vezeték, és ő vissza szeretné szerelni, és ők ugye lekapcsolták az áramot, te meg visszatermelsz ugyanarra, akkor ő meg fog halni ott a tetején, mert ő tudta, és úgy állított be mindent nyilván, hogy ez itt le van zárva és le van földelve, de ha te visszatolod, akkor bizony ezzel komoly gondokat okozhat. Úgyhogy ez van ilyenkor is az akkumulátorok esetében is, hogy szigorú szabályok vonatkoznak a hibrid működésre, és itt a hibrid működésre nagyon-nagyon sok megoldást nevezünk hibridnek. Itt azt jelenti, hogy vannak azok a verziók, amikor napelemmel működünk, és a napelem áramát egyből akkumulátorra dolgozzuk. Tehát, hogy kvázi ez az egyenáram jön le ugye a napelemrendszerről, és odarakunk egy olyan, tehát ott is inverter kell, csak egy olyan invertert, ami tölti az akkupakkunkat, és akkor utána következik a hálózatra dolgozó inverter, vagy ez lehet pont fordítva, tehát lehet, hogy ezt éppen a napelemes inverter és a hálózati betáp közé fogjuk rakni. Ezt az akkumulátor megoldásunkat, vagy egyben tudja az inverterünk. Tehát, hogy a napelemes inverter egyből az akkumulátorra dolgozik, és az működik. Vagy játszhatunk olyat is, hogy szétbontjuk a napelemrendszerünket, és az egyik termel a hagyományos, idézőjelben hagyományos módon a hálózatra, míg a másik része az az akkumulátorokat látja el, és ezek között van átjárás, de mégis külön van valamilyen szinten szeparálva. Tehát, hogy rengeteg ilyen megoldás van. Az, hogy most ezt melyik oldalon rakjuk a betáplálást, az akkumulátort ettől függően AC kapcsolt vagy DC kapcsoltnak hívjuk. Erre egyébként, ha valakit érdekel, akkor majd be fogom rakni a sónócba. Egy nagyon-nagyon jó prohardveres bejegyzés született, ahol össze van szedve ez a hibrid rendszereknek a működése. A lényeg minden esetben ugyanaz, valamilyen akupakban tárolunk energiát. És itt, ahogy mondtad, nem mindegy, hogy milyen az a kupak. A legegyszerűbb ugye, amire az ember gondol, indító akkumulátorok, autóba, legtöbb esetben ólomsavas akkumulátorok, vagy az újabbak már ott is vannak ugye lítiumionos akkumulátorok. Lítium ionos akkumulátorok között sem születik mindegyik egyformának. Talán a legjobban működik, tehát a mostani csúcs a lítium akkumulátorok között, az a lítium vasfoszfátos akkumulátor, ez a Lifepo néven futó akkumulátor. Ha megnézzük ezeknek a működését, akkor azért azt láthatjuk, hogy az akkumulátorok között is különböző megoldások működnek. Elég, ha az elektromos autókra gondolunk, meg azoknak a hatótávolságára. Tehát, hogy megadják, hogy ez mit tudom én hány kilowattnyi teljesítményt képes leadni, hány kilowattórányi teljesítményt tud betárolni, az hány kilométeres útnak felel meg. Azon kívül, hogy ez nyilván attól függ, hogy megy-e a klíma, nem megy, milyen gyorsan, satöbbi, satöbbi. Attól is függ, hogy milyen az akkumulátornak a kihasználhatósági tartománya. Mert az akkumulátoroknál mindig el szokták mondani, hogy egy akkumulátor akkor dolgozik jól, ezt a laptopunk is tudja általában, hogyha nem töltjük fel teljesen, tehát nem 100 százalékra töltjük fel, és nem nullára fogyasztjuk el. Tehát, ha a Tesla-modelleknél is megnézzük, ott is a legújabb Tesla-modellek esetében mondják, hogy kvázi 100 százalékig kihasználhatjuk az akkumulátor teljesítményét. Ezt nyilván úgy érjük le megint, hogy az a 100 százalék az itt valamilyen tartomány megint csak, csak most már azt a tartományt kommunikálják, ami valóban kihasználható, nem pedig az akkumulátor teljes kapacitását. Ezeknek az élettartama valóban nő, tehát hogy tipikusan jellemző egyébként, hogy mostanában indult meg az otthoni háztartásokba átszivárog energiatárolásra a használt autós tárolás. Az autók esetében azért folyamatosan nagy igénybevétel igényel az akkumulátor pap és ugyanúgy nagy, gyors energiafelvétel, tehát gyorsan merítjük, gyorsan betároljuk, általában úgy heptikusan használjuk. Tehát, hogy feltörtettük, lehet, hogy úgy áll valameddig ezen a csepptöltéses állapotban, aztán utána lehet, hogy meg folyamatosan merítjük, töltjük, akár teljesen lemerítjük, teljesen feltöltjük, viszonylag gyors egymást követő ciklusokban. Az otthonunk ebből a szempontból egy kicsit hasonló, de mégis jobban kiszámítható, mert az otthoni fogyasztásunk mindig van otthon, tehát hogyha feltételezzük azt, hogy elvágjuk a vezetéket a hálózatról és az akkupakról akarunk működni, meg a napelemről, akkor nyilván attól függően, hogy a napelem hogyan tud betáplálni, ő folyamatosan táplál valamennyit napközben, vagy éppen néhány napig nem, és akkor csak az appokról kéne mennünk, és akkor ezt lemerítjük, és még csak egy fázisról beszéltünk, ez egy nagyon fontos paraméter. A három fázis nagyon meg tudja ezt keverni, ezt majd mindjárt elmondom, hogy miért. De hogy egy fázison viszonylag egyszerűen kezelhető, mert akkor minden szám ugyanoda esik be, ugyanoda kell akkumulátor pakkot raknunk, és ez működik. Ha három fázisunk van, akkor már alapból a hálózatra termelés is egy izgalmas történet, mert L következik. Viszonylag gyakran egyébként az a pillanat, amikor a napelemünk kettő fázison betáplál egy fázison, meg áramot vesz le. Mert ugye az otthonunkban, a fázisok között nincs átjárás, ugye, tehát hogy már hogy ilyen átvezetjük egyikről a másikra az áramot, mert úgy szeretnénk, az úgy nem működik, az egyetlen esetben tudjuk egyenletesen használni a fázisokat, hogyha háromfázisú eszközöket használunk. Na, ez igen gyakran nem valósul meg, mert ha megnézzük az indukciós főzőlapokat, ott is elég gyakran igaz az, hogy mondjuk csak kettő fázist kell bekötni, tehát a 400 Voltos irányvonalat veszi igénybe a hagyományos 230 voltos feszültségen kívül. És az akupakoknál is ugyanez van, hogy mivel nem egyenletesen van elosztva a fázisok között a terhelés. Van olyan fázisunk, amelyiknél mondjuk non-stop magas, vagy non-stop nagyon alacsony, vagy néha megugrik egyiken, néha meg a másikon. Az akupakok is másképpen fognak reagálni. Tehát az akupak is másképpen fog merülni, hogyha ezeket külön rendszerként kezeljük. Ha egy rendszerként kezeljük, kvázi háromfázisú betáplálást csinálunk, azt átalakítjuk, feltöltünk egy akkumulátor pakkot, visszaalakítjuk, akkor ezen lehet játszani, de akkor megint veszhetünk egy csomó energiát. Az akkupakkok esetében ez mindig nagy kérdés, mikor kell majd kidobnunk, mikor kell újabb összegeket befektetnünk elég komoly összegeket. Azt újra lehet-e valamilyen szinten hasznosítani, mint az elektromos autónál, hogy bekerül mondjuk egy háztartásba, utána onnan bekerül valahova máshoz, és a végén kerül mondjuk szétszerelésre. Ha szétszerelésre kerül, hova kerül, mennyire környezetszerűen kerül szétszerelésre, mi az, amit újra tudunk belőle hasznosítani. És sajnos még nem jutottunk el odáig, hogy iparban használható, ahogy mondtad, általában mindig ez a tesztiparban használható szilárdtest akkumulátorokat alkalmazunk, tehát olyan akkumulátorokat, amikben nincsen kémia előtt, aki nem akar felrobbanni, mert ez egy izgalmas pont még egyébként.

- Nem akar mindenáron megölni mindent.

- Igen, igen. Itt olyan technológiáról beszélünk, amely technológia során igen pirofóros anyagok keletkeznek. Vizet lebontja, meggyújtja a hidrogént. Magában nagyon szép lánggal tud égni és hasonlók. Ha interneten akar valaki keresni erre, akkor találni fog buszokat, tipikusan indiai motorokat. Ezeknek is ugyanolyan, mint a hőmérsékleti mérés, meg minden más, hogy ezekhez megint érteni kell a használatához. Tehát, hogyha házilag barkácsolunk, akkor úgy barkácsoljunk, hogy csináljunk egyébként előtte magunkból szakembert, mert odaállunk, aztán bedugjuk azt, jó van típusú megoldással, azért komoly problémákat okozhatunk.

- Hát igen, meg hozzáteszem, azért így a lakossági felhasználók nincsenek is nagyon rákényszerítve arra, hogy ők most otthon tárolják az energiát, viszont azért most ilyen nagyon egyszerű paraszti ésszel gondolkodva, ami szerintem már jó megoldás, és amúgy az egy nagyon picike lépés, de akkor is lépés, hogyha mondjuk valakinek van, ne adj isten, mert most már egyre több helyen van napeleme, meg mondjuk elektromos autója, akkor már azt ugye szépen össze tudja játszani, hogy direktbe a napelemből az elektromos autóját töltse, ami már tárolja az energiát. Itt már van egy lépés. A következő nagyapámnál ez ilyen nagyon basic megoldás volt, hogy feketére le volt festve a hordó, amiben víz volt, és kint volt a kertben.

- A kocsi a kocsiba rakva, és arról ment a világítás.

- Vagy csak simán vizet melegítettünk úgy, hogy hordóban.

- Igen.

- Ugye ennek már a kicsit szofisztikáltabb változata, aminek sose tudom a nevét.

- Igen, a szolárpaneles igen.

- Igen, hogy ha már egy ilyenünk van, és abba is energiát tárolunk, meleg vizet, az már egy lépés afelé, hogy egy kicsit, kicsit felhasználjuk a környezetünknek az energiáját, és akkor még vannak olyanok, akik még a széllel is próbálkoznak, kisebb-nagyobb sikerrel. Erre én láttam nagyon sok, de láttam nagyon funny megoldásokat. Volt egy ilyen kis turbina, ami valamilyen áramot generált, és mondjuk, az arra volt jó, hogy egy nagyon picike motort meghajtott, és akkor az valamit működtetett, de hát ez így nagyjából itt ki is merült, de hogy én tényleg nem látom azt így az elkövetkezendő jövőben, hogy nem tudom, otthon lesz a kertben egy rohadt nagy szekrény, ami teli lesz a kupakokkal, és akkor kimegyek, megnézem, megsimogatom. Szóval, hogy én ezt így nem látom, hogy erre nagyon fontos, hogy tényleg rengeteg energiánk van, amit valahogy le kéne tárolni, de valahol szerintem a lakosság szemszögéből az a fontosabb, amit az előző pár évben beszéltünk, hogy tudatosan kezdjük már el azt a minimális rendelkezésre álló energiát használni, és a technológiát arra vegyük igénybe, hogy lássam, hogy mikor mire kell, és fölöslegesen ne pöcsöljem az energiát, mert különben, ha meg is oldja a kedves ipar, hogy letárolja az energiát, de ha te el.

- Egyből adódik.

- Igen, akkor nem sok értelme van, hogy ő tárolgatja.

- Egyébként érdekes az a dolog, amit említesz, hogy hogyan lesz otthon energiatárolás, mert a magyar állam is most olyan szabályozást hoz ki, hosszú távú szabályozást, hogy elsősorban most jelenleg a nagytermelők, tehát az ötven megawattnyi energiát mozgató környék egyébként az ötven kilowattos sokktól indul most már, tehát ez egy kisebb napelemparknak a termelése, de akár az 50 megawattig is elmenő parkokig igaz, hogy az ő kapacitásuknak a 30%-a szintjén kell rendelkezniük energiatárolási lehetőséggel ott helyben, mégpedig úgy, hogy ezt a MAVIR jelenleg tudja kezelni távolról. Nyilván jelenleg a menedzsment rendszere még nincs meg ennek, de elkezdtek ezen az irányban gondolkodni. Egyébként ez nemzetközileg is megfigyelhető. Tehát az egyik az, hogy ahol megtermeljük az energiát, hogy valamekkora kapacitásokat teremtsünk alapból, olyan módon, hogy azt a villamoshálózat kezelője tudja valamilyen szinten kezelni. Erről korábban egyébként volt szó, pont az elektromos autók kapcsán, hogy egyes országokban azzal kísérleteznek, mint például a skandináv anyaországokban, ahol magas az elektromos autóknak a száma, hogy a villamos szolgáltatóval úgy állapodnak meg a szerződésben, hogy a te elektromos autódnak a lényeg az, hogy reggel 6 órára mindenképpen fel legyen töltődve. És este 10 óráig használod, és elkezdődött a kettő időpont között mit csinál a villamosművek? Rátáplál, levesz belőle, az neked igazából mindegy, ha úgy használod és így születik a szerződés. Tehát kvázi ezekkel az elektromos autókkal biztosítod ezt a lokális energiatárolást. Úgyhogy ebben egyébként, és ha megnézzük a következő Körös-ingyenes napelemes pályázatot, ott megjelennek ezek a pontok szintén lakossági méretben, hogy legyen valamennyi központilag menedzselhető energiatárolási kapacitásod. Amit te is elhasználhatsz természetesen, és te is tudsz termelni. De ha azt nézzük, ez ilyen megint egy picit részben a szegény ember megoldása, hogy most a jelenlegi nagy rendszerünkhöz nem tudunk hatalmas akku parkokat létesíteni, bár erre is van egyébként egy magyarországi pályázat, most egy viszonylag kisebb, de alap megoldásra, mert ugye ez az lenne a legjobb, ugye van egy paks kettőnk, aki nonstop termel, időjárástól függetlenül, viszonylag egységes működési körülmények mellett, tehát az onnan kijövő áramnak az ára viszonylag konstans bekerülési értékű. Hogyha erre szükség van, ez nyilván úgy van tervezve jelenleg, hogy nem fedezi normál esetben Magyarország teljes energiaigényét, hanem úgy van kiszámolva, hogy amikor csúcsigény van, akkor rásegítő erőművek vannak. Na most ezek a rásegítő erőművek pont azok az erőművek, Magyarországon azért gázerőműből font jelent meg biomassza erőműből jelentősen sok. Hát majd most meglátjuk, hogy hogyan fog ez változni a jövőben. Ugye a kőszén kitermelést, azt most Magyarország megint prioritásba tette. Tehát, hogy a kőszénerőművek előjönnek-e, azt azért nagyon el kellene kerülnünk, hogy jelentős szén-dioxid kibocsátással járó megoldásokat vonjunk be. Inkább jó lenne, ha ezeket tényleg egy ilyen puffer kapacitásból tudnánk valamilyen szinten megoldani. Nyilván ez nem most fog bekövetkezni, de az lenne a jó tényleg, hogyha felesleget termelünk, rá tudunk termelni aku állomásokra, farmokra, nem tudom, hogyan fogjuk majd nevezni. Illetve ugyanígy tudunk, és nyilván itt megint előjön, hogy egy idővel be fog következni az, hogy az áram ára nem lesz állandó, függetlenül attól, hogy mennyi vagy kinek milyen kedvezményes, hanem ez változni fog, pont attól, hogy milyen energiamennyiség áll jelenleg rendelkezésre.

- Pont ezt akartam mondani, hogy ugye most a gázzal van a gáz, ezt már ugye sokszor említettük, mert hogy azt nem nagyon tudjuk befolyásolni, tehát az jön, megvesszük valamennyiért, nem tudjuk, mennyiért vesszük meg, mondjuk ez is olyan. Ebbe nem akarok nagyon belemenni, mert. tehát Paks2, hogy majd megépítjük, és akkor ment ugye az nagyon sokáig, hogy hát minek atomerőművet, miért nem lehet megújuló energiák által működtetett, de arra úgy rájön az ember, hogy azért Magyarországon ezt annyira nem egyszerű megcsinálni. Tehát hogy kell az atomenergia, viszont megint előjön az, hogy az elmúlt 20 évben rengeteg olyan lehetőség lett volna, amit szomorú, de tényleg elcsesztek, hogy csak a szigetelési rendszert korszerűsíteni. Egy kicsit ezt az energiafelhasználást, gazdálkodást egy picit így az embereknek odaadjuk, mert ezt Jukan See, ha sokszor sulykolsz valamit, az átmegy a társadalmon és megtanulja, tehát, hogyha sulykolod azt, hogy haver, így és így használd az energiát, mert különben, felőlem beletehették volna azt is, hogy harcoljunk az energia izék ellen.

- Démonok ellen, igen.

- És ezt az elmúlt húsz évben megcsinálják, akkor már most nem így tartanánk, merthogy nem tudom, két adással ezelőtt mondtad, hogy igen, hogy nálunk most gebasz van, meg máshol is gebasz van, de a mások már két évvel előrébb járnak, merthogy ők nekik megpróbálnak beszélni.

- Akkor ebből mi lesz?

- Ezt akartam mondani, hogy oké, hogy most a gázzal van a zűrösebb helyzet, de hogy ugye itt megint lesz egy ilyen gazdasági átlendülés, hogy oké, akkor most mindenki átmegy áramra, de akkor ott lesz megint egy jel, és akkor az árammal lesz, és az szerintem sokkal jobban meg fogja csavarni az egész gazdasági rendszert, mert ugye szinte minden, tehát tényleg minden áramról megy. Tehát, hogy a gáz, az fűtenek vele.

- Igen, meg nézzük meg, hogy mennyire szeli át, és mennyire hálózza át a gázhálózat Európát, és mennyire hálózza át az elektromos.

- Igen.

- Ma megnézzük most Magyarország térképét, egyébként fönt van az MVM-nek a honlapján nagyon jól lehet látni, hogy hol jön be gáz, meg hol megy ki gáz Magyarországról, illetve ugyanez áramra is igaz. És láthatjuk egyértelműen, hogy azért az áramhálózat sokkal pókhálószerűbb ilyen szinten, sokkal jobban csatlakozik több helyen, és sokkal inkább kereskednek vele az országok. Azokban az országokban, ahol odafigyeltek az elmúlt 30-40 évben a villamoshálózat, és nem csak az alsó szinteken, de Magyarországon azért a villamos gerinchálózat azért rendben van. Azt dicsérni szokták nemzetközileg is.

- Ugye, szépen ki van alakítva.

- Mert ide jöttek régen nagy multik, akik ezt megcsinálták.

- Igen, meg a szakemberek anno úgy alakították ki, csak ugye ezt a rendszert elsősorban centrális termelési központokra, mint például Paks, illetve az egyes biomassza és gázerőművekről való leosztásra tervezték meg. És a jelenlegi decentralizált rendszer, akár a lokális házakra, akár a korábban beszélt lakóközösségekre és egyebekre kiterjedő megoldásra nincsen felkészítve a hálózat. Tehát lehetne, most erre elindultak lépések, csak ahogy említetted, ezzel le vagyunk egy kicsit maradva. Jelenleg ugye az energia árválság, ugye ezt mindig hozzá szokták mondani, hogy van gáz dögivel a világban, meg áram, meg minden van, csak kérdés, hogy mennyiért jut el ide hozzánk. Tehát, hogy energiaár-válság van most itt Európában, és hogy erre hogyan lehet reagálni, meg hogyan lehet fellépni. A hálózatüzemeltetők egyre inkább tervezik, és nyilván egyre jobban előtérbe kerül a lakossági szintű villamoshálózat korszerűsítése, illetve nem csak az, hogy korszerűsítése, hanem átalakítása pont, amiről beszéltünk. Ha áramot termelünk, akkor jelenleg a saját villamos stringünkön belül termeljük és ott fogyasztódik el ez az áram. Erre a legegyszerűbb lehetőség, nyilvánvalóan letároljuk ezt, amit beszéltünk, hogy bármilyen módon megpróbáljuk letárolni. És a hadd utaljak itt vissza arra, amit említettél, a hidrogénes történet, ami egyébként egy nagyon jó megoldás lenne minden irányba abból a szempontból, hogy egy hidrogént előállítani piszok egyszerű elektromos árammal. Általános iskola VII.-VIII. osztályában, amikor nem tudom, hogy a mostani NAT-os tanterv szerint hol van. Amikor én tanultam még a hetedik, nyolcadik osztályban, Pintér Mihály kémia oktató tanár úr elmondta anno, és meg is mutatta, hogy nesze nektek, itt bedugok egy elektródot, meg egy másikat a vízbe, és akkor vagy szétválasztom azt a kettőt, vagy összerakom, ha összerakom, akkor jó nagyot durran, ha szétszedem, akkor megnézem az egyik táplálja az égést a másik meg durran, merthogy az oxigén, meg a hidrogén kigyün a víz bűn, finoman fogalmazva, hogyha vízből veszi ki ez az oxigént. Így van, pontosan. Tehát, hogyha erre szeretnék utalni, hogy a hidrogént előállítani a megtermelt napelemes árammal tökéletesen lehet egyszerűen. Nyilván egyetlen árammal érdemes, mert egyébként durranógázt csinálunk, de ha közvetlenül kvázi a napelemről lejött áramot így hasznosítjuk, akkor van hidrogéngázunk, amit el lehet égetni és vízzé fog alakulni, nem lesz utána mindenféle vízbassz, hanem vízzé ég el, ahogy kevésbé károsítja a környezetet, mint egyébként, bár tudjuk, hogy a víz az hegyeket mozgat meg, meg hasonlók, de kevésbé káros, mintha mondjuk kőszenet égetnénk, vagy műanyag flakont. A hidrogénnel ugye az a legnagyobb problémánk, hogy a hidrogén tárolása nehézkes. Miért nehézkes? Azért, mert ez a hidrogén egy olyan viszonylag kicsi és egyszerű felépítésű H2 molekula, ami át tud slisszolni a fémek rácsszerkezetén, vagyis egy fémhordóból szépen lassan megszökik alapból a hidrogén. Ezért aztán kitalálták, ugye a legegyszerűbb megoldás pont úgy, mint a gázmezőknél, hogy visszanyomjuk a gázt a földbe, hát a hidrogén nem a hidrogénmezőkbe nyomjuk vissza, hanem a sóbányákba, a felhasznált sóbányákba, merthogy a sónak van egy ilyen tulajdonsága, hogy az szépen megakadályozza, hogy megszökjön a hidrogén a kis tartályunkból. Hát ugye ez több millió köbméternyi területről beszélünk, amit így fel tudunk használni. A legnagyobb probléma ezzel, hogy ez ilyen sóbányák, az elsősorban az északi tengereken van, illetve Németország, Lengyelország, északi partvidékén, Anglia, meg még van valamennyi az északi részen a kontinensen, de úgy nagyjából Csehországtól lefelé, Magyarországon nulla, de ettől lefelé, Romániában tudjuk, vannak sóbányák, tehát, hogy ott is van, de hogy ezen a területen ez viszonylag limitált. Tehát, hogy ha koordinálni szeretnénk, akkor ezt nem országszinten kellene koordinálni, ezt a hidrogén tárolást jelenleg, ilyen szinten, mert most a háztartásban valamennyit csinálunk napon, de hogy nagy mennyiségben szeretnénk hidrogént tárolni valamilyen módon, akkor azt bizony ilyen jellegű logisztikával lehetne megoldani?

- Hát, meg ugye a folyékony hidrogén, ami még aztán megint egy másik bonyolultabb.

- Alapvetően ott kezdődik, hogy igencsak hideget kell csinálnunk a hidrogén előállítására, meg a hidrogénnek vannak ilyen érdekes tulajdonságai. Egyébként, hogy ha hideg, akkor hogyan viselkedik. Egyébként Magyarországon, Budapesten van egy darab hidrogéntöltő állomás, amivel konkrétan autót, vagyis hát nem is kis autót, hanem nagy gépjárműveket lehet tölteni. Ezen számos együttműködés és megmozdulás van. Nyilván itt az a kérdés, és hosszú távon nyilván azt tervezik, ez a legnagyobb előnye a hidrogénnek, hogy nem kell hozzá logisztika. Tehát, hogy egy hidrogéngenerátort letelepítesz, és utána azt te be tudod tárolni, akkor a hidrogén benzinkút az ott helyben meg tudja tárolni elektromos áramból a hidrogént, amit te benyomsz az autódba, vagy ha úgy van, és otthon megvalósítható egy idő után, akkor otthon is meg tudnád csinálni. Betárolás, betankolás. Meg nyilván az, hogy ez csúnyán hideg. Tehát, hogy itt azért.

- Ez nyáron jól jön.

- Nyáron nagyon jól jön, de nyilván ezt a hideget tartani kell. Tehát, hogy jó nagy nyomást generálunk, akkor egyre folyékonyabb lesz a hidrogén, de általában, ahogy tágul, akkor szépen hűti a dolgokat. Na, tehát megint egy ta.

- Bonyi.

- Semmi nem egyszerű.

- Nem abszolút.

- Energiával szórakozni, nagyon bonyolult.

- Bonyolult, pláne úgy, hogy nem úgy próbálunk haladni vele, hogy megnézzük az elektromos autózást, annak is nagyon sok hátulütője volt. Aztán Toyota irányából elindult a dolog, aztán bejött Tesla, ami ilyen rock and roll stílusban megint mit csinált a Tesla, igazából semmi extrát, csak népszerűvé tette, életérzéssé tette, hogy elektromos autóval járjunk. Nem a kis Nissan Live jut eszébe az embernek erről, hanem a süvítő Teslának a gépe. Tehát, hogy itt megint a közfelfogásban kell majd változtatni egyszer, amikor eljutunk odáig, hogy energiatárolás, hogy az emberek igényeljék és szeretnék, mert minél többen mondják, hogy oké ilyet szeretnék, én szeretném ezt, akár iparba beszelünk, akár magánszemélyekkel, annál inkább az lesz a súlypont, arra fognak fejleszteni, tudják, hogy oké, ezt szeretnék az emberek, akkor ezt kell csinálnunk.

- Félek, hogy ez nem most fog eljönni.

- Igen, annyi minden változott az elmúlt öt évben.

- Öt évben.

- Csak öt évet nézünk. Az elmúlt öt évben annyi minden történt, hogy a Jóisten sem tudja, hogy hogyan fog változni a következő öt évben, majd látjuk. Mindenesetre oda kell figyelni. Jelenleg, ha valaki energiát szeretne otthon tárolni, akkor én inkább azt mondom, hogy mert, hogy miért akarunk otthon energiát tárolni két okból. Az egyik, amit említettél, mert valamiért nincsen áramunk, és akkor szükségünk van rá. A másik, hogyha környezettudatos, tehát kvázi zéró emissziós otthont szeretnénk kialakítani, tehát napelemből szeretnénk azt az energiát megtermelni és tárolni és felhasználni. Ha ilyenekre adjuk a fejünket, akkor nyilván kalkulálni kell a költségekkel, az, hogy ezeknek fenntartási költsége is van, tehát nem csak arról kell számolni, hogy egyszer megvesszük, és aztán majd húsz évig ott van fönt, mint a napelem. Nyilván annak is van egy karbantartása, de az akkumulátoros karbantartás, akkucellák cseréje, satöbbi, satöbbi, tehát rengeteg olyan dolog jöhet elő, amit nem otthon állok neki, és kicserélek, és átforgatok, és stb. Hanem, hogy ezt így szakember fogja megcsinálni, megnézni, rendbe rakni és hasonló. Lehetünk mi is a szakemberek, csak nagyon sok tanulással jár.

- Igen, ez már kevés ember fogja ezt megcsinálni. Szerintem, ami most így nagyon érdekes lesz, ezt az elmúlt pár adást egy év múlva visszahallgatni, az biztos. Merthogy én most azt érzem, hogy nagy a hangzavar is, meg nagy a szerintem a kicsit túlhajbolt, gond, vagy ez a bajkeltés is, de az biztos, hogy a következő egy évben az energia felhasználás és tárolás, és ki hogyan veszi az energiát, ki miként fogja ezt felhasználni. Ez a következő egy évben, főleg itt most a téli időszakban, ami most jön, hát ez nagyon izgalmas lesz minden szempontból. Már látom a különböző ilyen okosotthonos csoportokban, hogy ki milyen otthoni megoldásokat találgat ki magának. Vannak nagyon fenék. Én biztos, hogy azt fogom megfogadni, hogy tudatosan nyugi van, szétnézek, ha majd beüt a krach.

- Stratégiai nyugalom.

- Igen, pontosan. Ha majd beüt a krakk, arra már fel vagyok készülve, de nem kapkodok, és hát próbálok többet keresni, mint amennyien vagy nem tudom. Szóval, hogy többet keresni, hogy ki tudjam fizetni a számláimat. Én ezt javaslom mindenkinek. Nem amúgy több, tényleg átvettük azért itt minden fűtés-hűtés rendszert, és hál' Istennek, hogy ebben a technikai környezetben ér minket ez a válság, merthogy azért most már vannak egész jó megoldások, és egész okosan lehet ezt kezelni. Én mindenkit arra bíztatok, hogy egy picit figyeljen oda, és ha már csak egy kütyüt vesz, ami legalább valamilyen adatot odaad neki pluszban, az már egy jó kiindulási pont.

- Abszolút.

- Hát legyen ez a zárszónk. Tartsatok velünk legközelebb is, el nem fogjátok hinni, a halloweenről fogunk beszélni, illetve megnézzük, hogy a korábban összerakott anyagainkhoz képest mi változott? Van-e valami újdonság, energiatudatosság? Ne csináljunk valamit, igen.

- Eddig arról beszéltünk, hogy hogyan vigyázunk az energiára. Most beszélünk a stílusról.

- Hogyan díszítsd fel a lakást, de ez is milyen érdekes, hogy egy évvel ezelőtt beszélgettünk, és akkor az volt, hogy mi fog világítani, meg zenél együtt, meg minden. Akkor még. Kijöttünk a Covidból kábé, és már az volt, hogy na, menjünk valahova, megyünk valamit csinálni. Eltelt egy év, és karácsonyi kivilágítással valószínűleg lesz a városokban. Igen! Úgyhogy, majd meglátjuk, erről fogunk beszélgetni. Hogyha ilyet szeretnénk csinálni, akkor le nem is mondta, de akkor a jövőben, akkor mivel érdemes gondolkodnunk? Mert valljuk be őszintén, igen, takarékoskodnunk kell, néha kell a kikapcsolódás, ha ésszer használjuk az energiáinkat, és ésszel használjuk ezeket az eszközöket, akkor nincsen gond. Köszönöm szépen, hogy velünk tartottatok! Gyertek legközelebb is! Szép napot nektek! Sziasztok! Szevasztok! Aztat.