Madzagon jön a petróleum - Fűtés elektromos árammal

Showcast. Műsorok, szívvel, lélekkel. Műsor betöltve. Hoztok élesítve. A rendszer készen áll arra, hogy felkészítsen téged az okosotthonok legfrissebb trendjeire, az alapvető tudnivalókra.

- Üdvözöllek kedves hallgató, ahogy már megszoktad, mostanában folyamatosan Fabó Gergővel jövünk itt ketten.

- Szevasztok! Helló, helló!

- És belevágtunk itt néhány résszel ezelőtt egy kemény témába, közeledik a tél, és fűtenünk kell. Az áram meg a gáz drága. Mit csináljunk. Az előző részekben elsősorban arról beszéltünk, hogy a gáz esetében mit tudunk tenni, illetve hogyha mi termeljük az energiát valamilyen módon, mert ezt meg tudjuk tenni, akkor mit is tudunk ezzel mérni, hogyan tudjuk ezt használni. És nyilván, hogyha áramot termelünk, akkor azt használjuk el szintén fűtésre. Úgyhogy a mai részben arról beszélünk, hogy hőszivattyúval, klímával és egyébként úgy egyáltalán elektromos árammal hogyan lehet hatékonyan fűteni.

- Na, hát akkor én most itt színt vallok. Ez a téma áll hozzám a legkevésbé közel, ugyanis nem fűtök.

- Nem az, hogy na, hát én abban a szerencsés helyzetben vagyok amúgy, hogy tényleg nem fűtök, viszont én mindig olyan helyen laktam, ahol nem elektromos áram által volt a fűtés intézve. Viszont az én környezetemben nagyon sokan vannak, akik már most már hosszú-hosszú ideje a klímát használják fűtésre. Nekünk a régi családi házunkban nagyon-nagyon régóta van klíma. Tehát nem okos klímánk van, és ez így nem is lett lecserélve. Tehát úgy van. És annak idején, amikor a klímás jött beszerelni, akkor ez volt a mondás, hogy ha tud fűteni, de ne nagyon használjuk arra, mert az zabálja az áramot, és ez a zabálja az áramot, most gondolj bele, nem tudom, mióta több mint tíz éve van az otthoni klímánk és a zabálja az áramot, az annyira megmaradt a szüleimben, hogy például volt olyan nyár, hogy nem indították el a klímát. Megdöglött a panel ötödik teteje. Megdöglöttek, de konkrétan. És én valaha hazaestem, és ez a.

- Nem tudod, nem kapsz levegőt. És mondom, a klíma miért van fönt? Hát, de nem, mert zabálja az áramot. Hát, mondom, értem, de közben meg négy ventillátort pörgetsz minden szobában, kapcsold be a klímát. Nekem nagyon sok csatám volt a szüleimmel, meg mostanában anyukámmal, de hogy a fűtés az elő se jön, már hál' Istennek panelban se nagyon kell fűteni, meg ráadásul körbefűtenek, de hogy van nekem olyan közeli ismerősöm, aki klímával fűt. Hát ő is, tudod, eddig úgy volt vele, hogy jól van, hát fűtök vele, azt kész. Most már viszont azért nézegetik elég erőteljesen a villanyórát, mert tudod, amikor még nincs az a nagyon hideg, akkor nem, ott kazán van, tehát rendes, vegyes tüzelésű kazán. Az így. tudod, amikor nincs az a mínusz, akkor fent a szélben, az a 10-15 körül van, és így kihűlnek a falak, akkor hát azért röffentsünk oda valahogy, és akkor klímával. De hát azért ha jól tudom, de segíts, hogy a fűtéshez a klímának több energia kell, nem mint a hűtéshez?

- Általában igen, viszont nagyon sokat változtak a klímák az elmúlt időszakban. A legtöbb klíma most már, amit kapunk, ugye ott kezdődik, hogy inverteres. Nagyjából tíz évvel ezelőtt, 2010-es évek környékén, akkor még nagy szó volt, hogy inverteres klímát rakjunk föl, mert az hasznos. Miről szól az inverteres klíma? Arról szól, hogy maga a klíma szabályozza önmagát teljesítményfelvétel szempontjából, nem pedig ki-bekapcsolás kategória van, tehát bekapcsolunk, és akkor egyébként a mobil klímáknak a jelentős része például most még mindig így működik, hogy bekapcsolod, és akkor azt tolja az arcodba. Oké, eléri az adott hőmérsékletet, akkor lekapcsol, aztán visszakapcsol, de hogy nincsen ez a köztes ok, visszább veszek a teljesítményből, mert nem kell annyira, vagy éppen temperálni kell a szobát. Tehát, hogy az inverteres klíma, ugyanúgy egyébként egy csomó inverteres eszköz van most már inverteres mosógép, inverteres mosogatógép, inverteres hűtő, ezeknél minden esetben az van, lényegesen energiahatékonyabbak, úgyhogy most jelenleg a cégek mindent is ezzel megint csak el akarnak adni, hogy oké, mindenből vegyél inverterest, hiszen az sokkal kevesebb energiát fogyaszt. Szóval előjöttek az inverteres klímák, és nagyjából az inverteres klímákkal egy időben kezdtek a lakossági szférába is bejönni azok a hűtő-fűtő klímák, amiknél már a fűtési érték nem csak a hagyományos fűtőszálas eszközöknél, tehát az egyes hatékonyságú megoldást, vagy egy fölött mondjuk kettes környéke, hanem a három-négyes hatékonysággal működik. Ez azt jelenti, már beszéltünk róla korábban, de a hármas-négyes hatékonyság érték azt jelenti, hogy egységnyi befektetett, egy kilowattnyi befektetett energiával 3-4 kilowattnyi hőt tud bepumpálni a térbe. Nyilván ezeket jouleban mérjük, de szemléltetésképpen.

- Nyilván.

- Mert energiáról beszélünk, de hogy a pillanatnyi teljesítmény szempontjából annak felelnek meg, mintha egy olyan fűtőközeggel dolgoznánk. Csak egy fontos paraméter még ezekkel a klímákkal kapcsolatban. Tehát, hogy a most kapható klímák jelentős része már gazdaságosan használható fűtésre egy adott hőmérsékletig. Ez nem mindegy, hogy mely az a hőmérséklet. Tehát a klímák általában igaz, hogy a klímák fűtésre pont ebben az időszakban nagyon jó használható, amit említettél, tehát amikor a 10 fok alá nem nagyon esik le, mondjuk 7 fok környékéig megy, akkor itt viszonylag ideálisan tudnak dolgozni, tehát ki tudják hozni ezt az értéket, amiről beszéltünk. Viszont, hogyha nagyon lemegyünk hidegbe, akkor már a klímák között is válogatnunk kell. Általában a hűtő-fűtő klímák, amiket mondjuk ilyen középkategóriás vagy alsó-középkategóriás klímákról beszélünk, ezek általában a 7 fok környéki hőmérsékletet szeretik, ott dolgoznak a leginkább jól. És hogyha ez alá megyünk, akkor ez a jósága folyamatosan csökken. Még mindig jobb, mint hogyha egy jó erről majd mindjárt beszélünk, hogy ezzel nem lehet konkrétan összehasonlítani őket, pont a hősugárzásos megoldás miatt. De hogy egy fűtőszálas megoldás, ami mondjuk 98-99%-os energiahasznosítással leadja azt az energiát, amit felvesz a hálózathoz. Ahhoz képest még mindig jobbak a klímák egy ideig. Tehát, hogy a mínusz tízen fokig el tudunk menni ahhoz képest. Ha gázzal összehasonlítjuk, akkor más arányokat fogunk látni. De nagyjából azt tudjuk mondani, hogy eddig a hét fokig minden klíma alkalmazható. Tehát pont ez, amikor hűvös kés az idő, akkor temperálni a lakáshőmérsékletet, beállítani ilyen kis hőtartásra tökéletes. Hogyha inverteres klímáról beszélünk, itt megint csak ez fontos.

- Ühüm.

- Másik is képes így dolgozni, de hát pont az van, hogy mondtam, hogy belöki a meleget hirtelen, aztán abbahagyja. Tehát, hogy nem játszik a hőmérséklettel.

- Igen, de én ráadásul azt is vettem észre, és inverterves klímáról beszélünk, hogy amikor fűtenek vele, akkor nyilván az, hogy a meleg levegő felfelé száll, meg mit tudom én, de hogy nagyon sokáig nem alakul át a hőérzete, tehát fázol, és lesz egy időpillanat, amikor eléri azt a hőmérsékletet mindenhol, és akkor meg így hirtelen zúdul rád a meleg, és az sem jó. Tehát, hogy ott meg aztán azt érzed, hogy nyissál ablakot, de kint meg. Tehát, hogy ez.

- Igen.

- Lehet, hogy nem a legjobban szigetelt lakásban voltam, azt azért hozzá kell tennem, de hogy én nem tudom így, amikor klímával fűtöttek, az ilyen nem az a fűtésérzetem volt, mint hogyha a radiátorban lenne.

- Köszönöm, hogy elmondtad. Erre akartam kitérni.

- Jaj, hát.

- Úgyhogy tökéletesen, hogy felvezetted, merthogy amikor klímával fűtünk, akkor ugye a levegőt melegítjük fel, és a levegőt fújjuk szét. Amikor a radiátorral fűtünk, a radiátor nyilván felmelegíti a levegőt, és ott tesz a szobába elvileg egy kört, felemelkedik a plafonhoz, lehűl és a szava másik oldalán leengedődik, és ez egy ilyen kört csinál. De ezen kívül a radiátor még egy dolgot tud, sugárzó hőt leadni. Tehát, ha odamegyünk a radiátor közelébe, akkor érezzük, hogy itt jön a meleg. Míg a falhoz odamegyünk, abból érezzük, hogy jön a hideg kvázi, tehát egy olyan érzetünk van. Na most pont erről van szó, hogy a sugárzó hő azokat a falakat, a tárgyakat felmelegíti, egyenletesen a levegőt is a radiátor, illetve felmelegíti a falat is. Ugye most előjöttek anno még az infra panelek, amelyek meg pont a tárgyakat melegítik a sugárzó hővel, merthogy őneki elsősorban sugárzó hő leadása van, tehát a falakat, tárgyakat melegíti, a levegőt meg majd ezek fogják melegíteni, tehát ez pont fordítva működik, nyilván egy lényegesen lassabb megoldás. A klíma meg csak a levegőt melegíti, és majd a levegő által átadott energiától melegszik fel a fal, meg a szék, és ezért van az, hogy érzed, hogy jön a meleg levegő, főleg, hogyha rád fúj ugye, és akkor oké, de ahol nem fúj, és még nem melegítette fel, nincs meg az áramlása a levegőnek, ott nem melegedtek fel a tárgyak. Kvázi érzed, hogy süt a hideg.

- Igen, igen, igen.

- Főleg ugye, hogy beszéltük szigeteletlen, vagy kevésbé szigetelt házak esetében a falaknál meg még jobban előjön ez. Egy idő után ugye fel tudja melegíteni, tehát egy idő után elkezdi fölvenni, de akkor nyilván az eddig extra mennyiségben leadott hőenergia, amit a falak meg ezeknek a fűtésére rak. Szépen lassan kellene visszavennie ilyenkor, hogy tartsa a hőmérsékletet, viszont a klíma esetében, attól függ, hogy hogyan használjuk a klímát, de a legtöbb esetben úgy használja az ember, hogy maga a klímafejnél, tehát a belseje egységnél méri a hőmérsékletet, tehát két eset szokott előfordulni, jól felnyomjuk 30 fokra, hogy tolja az energiát, mert közben leáll, és a falból még süt a hideg, ugye. És akkor ő hát dolgozik, hát ő nem látja, hogy a falnál már jobb a hőmérséklet, nála pont ugyanannyi, ott körülbelül fönt, csak egy bizonyos idő után fog átállni, és akkor tényleg van egy ilyen kis loop benne, amikor azt érzed, hogy hú, most meg már sok. Ezt kétféleképpen szokták kiküszöbölni. Az újabbik távirányítós klímákban, infrás klímákban van egy ilyen, hát iFeel, vagy valami hasonló nevű funkció. Ennek az a lényege,iFeel.

- Igen, pontosan.

- Átutalnék most akkor az Őrültech adásra. Hallgassátok meg, ott vannak nagyon jó törlőkendők.

- Az ágytörlőkendő.

- Az ágytörlőkendő, pontosan erre gondoltam. Igen, érdemes meghallgatni az adást. És itt is iFeel-nek hívják. A távirányító, ha lerakod valahova, akkor ő mér hőmérsékletet, és infrán visszalövi a klímafejnek, tehát kvázi ott mérsz elvileg, ahol a távirányító van, ez egy fokkal jobb már.

- Figyelj csak, ez már a csomó adás óta előjön, de tényleg smart home megoldás, hogy általában, amikor hőmérséklet, és te is sokszor mondod, hogy hátha különböző helyeken kéne mérni a lakásban.

- Igen.

- És hogy arra van nekem lehetőségem, hogy azt mondom, hogy mindenhol elhelyezek valamit, aminek átlagolod.

- Hát nem az, hogy átlagolom, hanem ő tudja, hogy most ez lent van, középen van, meg fönt van, meg oldalt van, meg a falnál van, és ebből ő olyan információt szolgáltat annak az eszköznek, akinek erre szüksége van, hogy az jó legyen? Tehát, hogy ne az, hogy egy adatból induljon ki, hanem sokból? Tehát erre van megoldás? Ami nem az, hogy otthon bütykölős, hanem itt van csomagban, tedd ki, azt csináld.

- Olyan nincs.

- Olyan nincs. Ez pont ugyanúgy nincs, mint ahogy sütőből sincs olyan, ez nagyon jó, mert a Zalai Gábor a Metronóm CTO-jával beszélgetünk pont erről, hogy egy csomó okos sütőt hoznak ki, ami attól okos, hogy fényképezőgép van benne, és fel tudja magától twittelni azt, hogy éppen milyen állapotban van a kajád a sütőben. Ezt mutatták idénben például az IFA-n. Nagyon hasznos funkciója van. Sőt, elvileg az AI meg tudja állapítani a kamerán keresztül, hogy milyen sütési állapotban van a kajád, és a perfekt időpontban ki tudja kapcsolni. Ez egészen addig működik, amíg nem csülköt pékné módra sütsz. Mert akkor harmadik pillanatban ez fölül van a sütőben belül a kamera, tehát zsírosodik, tehát vagy nyers, vagy aktívszén-állapotba veszheti a kaját, hogyha csak a sütőre bízod. Ehelyett az újítások helyett miért nem olyan verziókban gondolkodnak, hogy minél egyenletesebb legyen a hőmérséklet a belső térben, mert hiába van légkeverés, ha beraksz valamit a sütőbe, akkor nem mindegy, hogy milyen magasságba rakod, ha kettőt raksz be, akkor az alsó nem úgy süt, kívül nem annyira a hőmérséklet, mint belül. Tehát, hogy milyen jó lenne, ha több ponton mérné a hőmérsékletet, és úgy tudná egy adalékkeverést is elvégezni, meg a mérést is úgy végezni, hogy akkor tudja, hogy oké, akkor még ennyire kell rádolgozni. Ott sincs. Szobában sincs ilyen verzió. Egyelőre ott járunk. Idővel biztos elő fog kerülni, most nem a komfort az elsődleges cél. Európában per pillanat, úgyhogy még nem ebbe az irányba dolgoznak a kollégák, de egyébként ez egy jó meglátás, meg egyáltalán, hogy a padlófűtés esetében viszonylag egyenletes hőmérsékletet tudsz biztosítani, mert alulról fölfelé száll a hő, ha jól be van lőve a padlófűtésed, akkor a teret egészen szépen melegíti. Ezt szokták ugye a falfűtéssel kombinálni, hogy a falak se legyenek hidegek, vagy esetleg még a mennyezethűtés mellett a mennyezetfűtést is bekapcsolják, és akkor mindenhol fűtünk, tehát az összes felületet fűtjük. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy ilyenkor mindent is fűtünk össze-vissza, és akkor beültünk egy szaunába belülről, hanem, hogy temperálva van a fal, tehát, hogy kellemes, mit tudom én, 22,5 fokos hőmérséklet, tehát nem érzed, hogy hideg lenne a fal, nem kell annak sütnie, sőt, nem jó, hogyha süt a fal, de hogy ez alapból itt tartja a hőmérsékletet, akkor igazából nincs is szükséged arra, hogy méregesd, hogyha jól van belőve, akkor elég egy ponton mérned, mert akkor az a pont ugyanúgy reprezentálva van, ugyanúgy be van állítva, hogy nagyjából mindenhol ugyanaz legyen a hőmérséklet. Na, ez a legritkább esetben fordul elő természetesen.

- Igen.

- Tehát, hogyha arról beszélünk, hogy a panel 10. emeletén a jobb sarokban lévő lakásról beszélünk, amelyek a szobájának minimum kettő oldalfallal, meg a tetővel van érintkezési pontja, akkor ott igazából, ha a szigetelést is nézzük, akkor sem egyszerű kialakítani egy ilyen megoldást. Tehát, hogyha jól van, tökéletesen van szigetelve, akkor sem egyszerű kialakítani ezt a viszonylag egyenletes légteret. Úgyhogy ez ilyen szinten nem adott. Egyébként énnekem mindig a gyerekkorom jut eszembe, amikor valahol jártunk, és hogy van belőve a hőmérséklet, hát felnőtteknél 140-re van a termosztát kirakva, ott jó idő van. De amikor gyerek vagy, akkor ott lent vagy, és lejjebb olyan egy-két fokkal hűvösebb van, ugye. És mennyivel hűvösebb, ugye nem padlófűtés volt, hanem a meleg levegő fönt áramlott, a felnőttek feje melegedett, nekik jó volt, vagy megitták mellé a pálinkát, és még jobb volt, hogy ez tipikusan jellemző, és gyerekként meg neked fáznod kellett lent. Tehát, hogy erre nyilván az az ideális, hogyha az ember ki tud alakítani egy padlófűtést például, vagy egy falfűtést pluszba. Ha erre nincsen lehetőség, akkor azt kell megnézni, hogy a levegő áramlási út a radiátor, és utána így körbe, hogy az körbeér-e rendesen. Tehát, hogy nem megy útközben kifelé, meg ilyenek. Ezt lehet játszani. Többféleképpen játszottak, csináltak ilyen szegény ember fancoilja jellegű megoldást, tehát kvázi ventilátort raktak a radiátorra, és ezzel oldották meg, hogy nagyobb legyen a levegő mozgása, ne csak a természetes, hanem rá is segítettek, hogy gyorsabban melegítse a levegőt, mert ugye itt ez lenne a titok, hogyha viszonylag nagy mennyiségű levegőt tudsz átáramoltatni, és azt szépen kondicionálod, akkor nem érzed azt, hogy egy ilyen kis pontban hideg van, a másikban meleg van. De arra figyelni kell, hogy ne fújjon a szél, tehát mégse az legyen, hogy gyorsan mozog a levegő és akkor kavarja a port, illetve mellette azt érzed, hogy fúj a szél.

- Nekem most mi jutott eszembe, hogyha egy kicsit okosabbak lennének a kedves mérnökök, meg akik rakosgatják össze ezeket a stúdió eszközöket, hogy most gondolj bele, hogy van egy nagy nappalid, amit felokosítasz, és mondjuk azt mondod, hogy nekem azért fontos az is, hogy milyen a fűtésem, és ezek az energetikai együtthatók hogyan tudnak működni, és mondjuk a klímámnak kell az, hogy ő tudja. És ha van egy robotporszívóm, mondjuk van egy tévém, tévém van, meg van egy klímám, ez a három eszköz konkrétan a lakásnak vertikálisan van egy lent, van középen megfelelő. Ha csak ebbe a háromba tennének egy hőmérőt, ami közben kommunikál egymással, akkor már szerintem sokkal előrébb lennénk. Hogy erre miért nem, lehet, hogy nagyon naiv a kérdés, de hogy erre miért nem gondolna?

- Érdekes a kérdés, hogy mire gondoltak? Most eszembe jutott a Kálmán Geri Access Point okosotthon laborban említette az ő új klímáját, ami úgy néz ki, hogy a klíma aljában nem hőmérők vannak, egy olyan, mint egy peer szenzor, tehát passzív infravörös, tehát kvázi, mint egy hőkamera úgy működik, és az térképezi fel a szoba hőmérsékletét. Nyilván itt neki az a számolnia kell, és úgy kell beállítani, hogy vannak olyan dolgok, mint például az említett tévé, aminek a felülete nagyon meleg. Tehát, hogy ezeket figyelembe kell venni, meg hogy emberek mozognak. Ő elsősorban arra használja azt, hogy azt vizsgálja, hogy van-e bent valaki a szobában és az alapján állítja be. De például arra ez tökéletes, hogy a szoba hőmérsékletéről akár fönt, akár lent, ezekről egy egységes képet tudjon alkotni. Tehát, hogy maga a technológiában gondolkodnak, itt elsősorban ezen a kvázi hőkamerás megoldáson gondolkodnak. Nyilván maga a technológia régóta rendelkezésre áll, egy peer sensor is ugyanúgy működik, mint a hőkamera ezen a téren, ahol csak sokkal kisebb a felbontása természetesen. De hogyha arra gondolunk, hogy kvázi egy hőkamerás megoldással, viszonylag kis felbontással végignézzük a szoba különböző pontjait, és egy képet alkotunk róla, és azt feldolgozzuk valamilyen módon, akkor viszonylag ideálisan meg tudjuk állapítani, és nem kell külön eszközöket kipakolnunk, hanem meg tudjuk állapítani, hogy mennyire van meleg. Előjönnek az ilyen problémák, hogy például, hogyha a robotporszívó vágtat jobbra-balra, azaz nyomja kifelé a meleg levegőt. Úgyhogy a robotporszívónál a hőmérsékletmérés az nagyjából, hogyha lidaros, akkor a torony magasságában, vagy egyébként közepén valósítható meg, az adhatna például ilyen szinten, hogyha ügyesen van szigetelve. Lehet, hogy itt már lenne egy-két fok eltérés, ami miatt nem érdemes mérni. Ugye alapvetően ez a dolog.

- Oké, nyilván, ezt azért be lehet kalibrálni, szóval nekem most pont az jutott eszembe, hogy ez annyira evidens, érted, hogy nekem, aki itt ülök, és egy éve hallgatom tőled az okosságokat, és most már eljutottam arra a szintre, hogy jó, hogy helló, bárki, samsung, xiaomi, helló, szóval, hogy az embereknek ez kell, csak nem tudják, hogy kell.

- Persze.

- Nem tudja, hogy kell, de hogyha megcsinálod, akkor kelleni fog neki. Tehát, hogy erre miért nem gondolnak rá?

- Alapvetően olyan fura.

- Alapvetően ott van, amikor beszélünk.

- De a kutyaszart ki tudja kerülni.

- Azt ki

- Az nagyobb probléma.

- Igen, mert azzal a problémával már találkoztak, hogy felvicceli velem az egész lakást a robotporszívó. Igen, tehát arról különböző jó képeket is lehet találni az interneten. De igen. Amikor elkezdesz hőmérsékletet mérni, akkor rájössz, hogy oké, hogy eddig én mértem valahol egy hőmérsékletet, azt jól van az úgy, de hogy ezt lehetne másképpen is csinálni, lehetne úgy például, hogy a klíma akkor odafigyel, nem fúj mindenhova, csak abba az irányba fúj csak, ahol úgy érzékeli, ugyanúgy, mint ahogy mondjuk az emberek ki tudja kerülni, hogy az emberekre ne fújjon rá, akkor a szoba abba a részébe küldi a levegőt, ahol úgy érzékeli, mondjuk egy infrás kamerás felvétellel, hogy ott hűvösebb van. Tehát, hogy van egy-kettő próba rá, én bízom benne, hogy hosszú távon ez most elő fog jobban jönni, vagy előkerül, mert ez elsősorban retrofit esetekben fordul elő, tehát a lakásoknak a jelentős része retrofit, abból a szempontból tekintve, hogy már készen van, és nem abban a pillanatban építik. Tehát van egy-kettő próbálkozás egyébként erre is. Eddig nem volt ilyen szinten igény, de ahogy egyre jobban retrofitten kerülnek be ezek az eszközök, és kvázi fűtésként, mert a hűtés esetében is jó hűtőnk, hűtőnk valamilyen módon ott sem volt ez a targetálás dolog, de ahogy egyre inkább népszerű lesz, hogy egy pontról mozgatjuk meg a levegőt, úgy egyre jobban előkerülnek. Tehát van egy-két próbálkozás, én bízom benne, hogy a következő két-három évben ez jobban előtérbe fog kerülni.

- Mert hogy milyen menő lenne? Mert nekem ugye mindig ilyenkor az a - nem tudom - alapvetésem, hogy oké, veszel egy okos eszközt, ami a kényelmedet szolgálja, de hogy ennek aztán be kéne kapcsolódnia egy nagyobb rendszerbe, tehát attól még, hogy van egy okos porszívód, vagy egy buta, mint az enyém, attól még nem lesz okos az otthonod, és az okos otthonhoz úgy jutunk el, hogy közben meg van teremtve az a rendszer, ahol tulajdonképpen az IOT, ahol minden mindennel kommunikál, és minden mindennek a funkcióját segíti. Tehát, ha ez az alapvetés, és itt most hú, mindenki hú, de nagy IOT meg a hűtőm kommunikál a sütőmmel. Ne azt mondja el neki, hogy küldd ki a Twitterre, de nem érdekel, hanem adjál olyan információt, amitől ő jobban és az én szolgálatomban tud állni. Gondolj bele, főleg ennél a fűtési dolognál. Tehát, hogy azért az nem egy új keletű dolog, hogy a hőmérsékletet jó lenne több helyről mérni, merthogy nem egy ponton mérjük, hogy így érted, aki vesz egy, mennyibe tart egy rohadt nagy tévében még egy kis hőmérőt beleszerelni?

- Ez azért érdekes egyébként, mert ha megnézed az okos otthoni eszközöket, akkor számos gyártó úgy gyártja az összes eszközét, hogy ahhoz mindig vagy mérőmérsékletet, vagy tesz hozzá egy portot, amire kis hőmérőt ráraksz, és abba a pontba mérheted a hőmérsékletet. Nem a doboz belsejébe, hanem ki tudod akár vezetni, és akkor úgy. Pont azért, mert hogyha már ott van az eszköz, miért ne férne el egy ilyen. Tehát alapvetően, mondjuk, Z-Wawe-es eszközökkel vagy hasonlókkal szereltük fel az otthonunkat, akkor minden esetben rendelkezésünkre áll valamilyen hőmérséklet adat. Tudom, hogy a kaméleonosoknak is ugyanígy minden kapcsolójára van egy-egy port, ahova hőmérsékletérzékelőt tudnak kirakni, és akkor akár több pontból tud kalkulálni. Ugye, hogy alapból a gyártók nem fókuszálnak még, amik konkrétan fűtés, automatizálás, illetve fűtés specifikus rendszer, ott nem nagyon láttam ilyenre példát. Azt mondhatod, hogy például a Fibarónak a fejtermosztátja, vagy mondjuk a Honeywell esetében is van ilyen, hogy ne a radiátor szerep vagy ne tatmónális radiátor szerepről vedd a hőmérsékletet, hanem a fali termosztátról. Általában a legtöbb esetben, ha jól van elhelyezve, akkor annak elégnek kell lennie fűtés szempontból. Ha klímával fűtünk, akkor viszont jogos a felvetés.

- Ugye? Hogy milyen menő lenne? Úgy tudom elképzelni, hogy van egy szoba, és így minden pontból kap egy kis infót a klíma, és akkor simán megtudni, a klímák most már meg tudják azt csinálni.

- Így van, így van.

- Igen, odarakok egy picit, meg minden, és akkor én tőle elkérem az adatot, hogy rendben van-e. Jó klíma, viszont én a hőszivattyúkkal kizárólag még sörfőzői korszakomban találkoztam, de akkor se nagyon értettem, hogy hogy működnek, csak azt tudtam, hogy mindig lefagy, amikor meleg sör ment át rajta, akkor a külseje az mindig lefagyott, és én ezt így csodával néztem. De hogy így ennyi az én hőszivattyúról való tudásom.

- Alapvetően.

- Igen, hogy jön be a házba, majd arról is beszéljünk, de hogy mi ez.

- Igen, kezdjük a laborral. Ugye amit hőszivattyúnak hívunk, az a legtöbb esetben vagy levegő, folyadék, vagy folyadék hőszivattyúról beszélünk. Maga a hőszivattyú elve hogyan működik. A hőszivattyú úgy működik, és erről szól a hőszivattyú, hogy valamilyen közeg segítségével általában ez egy folyadék-gáz között váltó közeg. Az egyik oldaláról át tudja az energiát, vagy hőt mozgatni a másik oldalára valamekkora energiabefektetéssel. És itt jön a hőszivattyú jósága, hogy mekkora energiabefektetés kell ahhoz, hogy egységnyi energiát mozgassunk egyik oldalra a másikra, vagy fordítva egységnyi befektetett energiával mekkora hőmennyiséget tudunk átmozgatni egyik irányból a másikba. Az, hogy most éppen fűtünk az adott térben, tehát, hogy az egyik irányból a másik irányba befelé, vagy pedig fordított irányba mozgatjuk. Tehát hűtünk, ebből a szempontból mindegy. Abból a szempontból nyilván nem mindegy, mert mind a két irányba kell működnie, hogy mekkora a hőleadó felülete. Maga a hőszivattyú úgy működik, hogy veszünk egy folyadékot, amit keringetünk a rendszerben. Hogyha fizika órára emlékszünk, akkor hogyha viszonylag kicsi a nyomás, akkor a folyadék gázállapotba kerül, ha megnöveljük a nyomást, akkor közelebb kerülnek a részecskék, folyadék lesz belőle. Ezt használja ki a rendszer. Nyilván az egyik ilyen ide-oda való átalakulásnál energiát ad le, vagy energiát vesz fel, és ezt használjuk a hűtés részére, meg a fűtés részére. Minden esetben a hőszivattyúnak az egyik része fűt, a másik része meg hűt, azt dönthetjük el, hogy melyik hol történjen. És hogy mekkora a felülete, attól függ a hatékonysága is, tehát ha a kültéri egységet megnézzük, annak jó nagy felülete van. Ugye sok-sok kis lamella van benne, nagy felületen tudja leadni a hőt vagy éppen felvenni. A beltéri egység is hasonlóan néz ki, de a kültérihez képest sokkal kisebb felülete van. Ezért van az, hogyha a fűtés esetén, tehát belülre akarjuk kívülről-belülre mozgatni, illetve bentről kifele akarjuk mozgatni az energiát, akkor az más értéket mond, meg hát a másik dolog, a hőmérséklet, tehát, hogy mennyi energia van kint ahhoz képest, tehát nyilván egy 20 fokos külső hőmérsékletben sokkal kisebb energiabefektetéssel tudunk energiát elvenni innen, hogy majd bentre mennyit, hogyan kell pumpálni, az egy másik kérdés. Mintha mondjuk mínusz 15 fokos közegből kellene azt az energiát elvennünk ilyen szinten. Ezért van az, hogy a hőszivattyúnak más a jósága. De ha belegondolsz, mindenki háztartásában van egy ilyen hőszivattyú, csak nem a lakását, hanem egy dobozban ejti meg, és azt a dobozt hűti, úgy hívják, hogy hűtőszekrény. Pont ugyanígy működik, pont ez az elve a hőszivattyúnak. Ugyanis az is egy hőszivattyú, van egy kompresszorunk, ami zúg, hogyha úgy van, összenyomja a gázt, ahogy említettem, folyadék állapotban lesz. A hűtő belsejében az szépen elpárolog, elveszi az energiát, majd ahogy átfordulunk, a kompresszor összenyomja megint, hogy folyadék legyen, és akkor leadja ugye azon a felületen, lehűl, leadja az energiát, és kezdődik elölről a történet. Tehát, hogy van, és ez is hőszivattyú. Ugye, amit mi használunk fűtésre, az, ahogy említettem, hogy egy általában folyadék folyadék hőszivattyú vagy levegő folyadék hőszivattyú, ahol a második, a második folyadék általában valami tartály, amit melegítünk, abban meleg víz van. Keringetjük a hőszivattyúról lejövő, általában, ahogy említettem, a folyadékot, ami leadja majd ezen a spirálon, ami benne van mondjuk ebben a tankban, és melegíti a vizünket. Kint meg nyilván hűl a külső rész. Visszatérve a sörre, ha már megemlítetted a sör esetében. Ugye ott is az történik, hogy egyik oldalán melegít, a másik oldalán hűt ez az eszköz, attól függ, hogy mennyire hatékony az eszköz. Hogyha úgy csináljuk, hogy hideg van odakint és mi fűtünk az eszközzel, akkor bizony a kültéri az még hidegebb lesz, mint a külső levegő, és akkor arra lecsapódik a pára, tehát elkezd nőni rajta a jég.

- És azt kellett menni mindig leengedni.

- Igen, mert azt nem szerette nagyon a gép. Ez a technológia, ez nem egy új keletű dolog. Tehát, hogy azért ez régóta már ez. Tudom, hogy ezt így nem lehet egzakt megmondani, de azért ez a rendszer talán az egyik, hogy mondjam, legfüggetlenebb mindentől? Itt tulajdonképpen csak a villamos áram az, ami kell.

- Így van, tehát nincsen neked semmilyen dolog, amit elégetsz, vagy nem fát égetsz, nem gázt égetsz el ilyenkor, hanem kvázi az energia segítségével a külső környezetből mozgatja át a hőmérsékletet.

- És a villamos energia által fűthető dolgokhoz képest. Ez talán a leghatékonyabb.

- Hát hatékonyabb mindenki, ez a legvalidabb, nem?

- A leghatékonyabb. Abból a szempontból hatékonyabb, hogy kevesebb energiabefektetéssel több hőenergiát tud a lakásban generálni, vagy a lakásból elvonni.

- És itt vannak, tehát ilyen hőszivattyús rendszereknél okos, nagyon okos megoldások, vagy ez annyira basic?

- Hát fizikailag.

- Ő magában már elég okos. Tehát hogyha egy hőszivattyú üzemeltetését végzed, akkor neked egy viszonylag olyan zárt rendszert kell alkotnod, hogy ő az összes ponton elvégezze a dolgát. Tehát általában a hőszivattyús és akkor van a geotermikus hőszivattyú, amit még nem említettem, amikor ugye a földbe ásnak le valamilyen vagy egy spirált, vagy pedig valahova mélyre lejuttatjuk, ahol egyenletes a hőmérséklet, és akkor onnan veszi az energiát, vagy odaadja le az energiát. Ilyenkor ugye azt kell neki biztosítani, azon az oldalon, ahol levesszük az energiát, tehát mondjuk kvázi, ahol szeretnénk fűteni, vagy ahonnan adjuk az energiát, ugyanitt, amikor hűtünk, akkor vizsgálnia kell azt a puffertartást, hogy a klíma külső része, amit ugye most hőszivattyúként definiálunk, az is egy hőszivattyú. Ugye, tehát ahogy a kímélet külső része, tehát az a hőszivattyú ott dolgozik, hogy ő mennyit dolgozzon rá, tehát, hogy ő onnan kap egy információt. Aztán nyilván ugyanez a rendszer általában egy ilyen hőszivattyús rendszert azért gépészek szoktak összepakolni, általában, általában. Jó, láttam már erre más példát is, de olyan ember szokta, komolyabb rendszereknél gépész rakja össze, gépészeti terv van, aztán persze vannak olyanok, akik ezt tanulják mesterségként, minthogy hőszivattyú telepítés, tehát van ilyen végzettség, általában klímások végzik el egyébként, merthogy az alapelv, ahogy említettem, ugyanez. Van egy megtervezett rendszerünk, mert ahogy említettem, ez egy lassú rendszer, ha azt nézzük. Tehát, hogy őneki, ahogy dolgozik, generálni fog valamilyen hőmérsékletű felületet, amit ő melegít. Általában ezek a felületek akkor a leghatékonyabbak, ha nem 60-70 fokot, tehát nem a hagyományos, itt magas hőmérsékletnek nevezett radiátoros felületet kezd el fűteni, hanem mondjuk pont az ilyen lassan felmelegedő, nagy tehetetlenségű rendszereket, mint a padló, meg a fal, meg mennyezetfűtés. Melegít, mondjuk 35-40 fokos vízzel, meg hát hozzáteszem, hogy a HMV, tehát ugye használati meleg víz fűtése esetében sem feltétlenül akarunk 70 fokos vizet minden esetben. Hozzáteszem az nagyon jó, hogyha néha pont a legionella irtás miatt megemeljük a hőmérsékletét a víznek, mondjuk, hetente legalább egyszer 60 fokra, hogy ne zavarodjon el a legionella, mert a legionella nagyon szereti egyébként ezt a 35-40 fokos kis kellemes vizes közeget. Ezt úgy szokták egyébként ilyenkor megoldani, hogy szimplán beleraknak egy fűtőszálat, ami az a fűtőszál hetente elindul, és akkor felmelegíti a vizet, hogy ne a hőszivattyúnak kelljen ilyen szinten dolgoznia. Tehát van egy puffertartályunk, amibe viszonylag sok meleg vizet tárolunk, és ez a meleg vizet fogjuk megkeringetni ugye a rendszerünkben, legyen az, ahogy említettem, padló, fal vagy mennyezetfűtés. Ez ugye nem egyik pillanatról a másikra történik. Tehát, hogy ahhoz ezt a tartályt melegítsük, meg hőn tartsuk, arra dolgozik a hőszivattyú, de ő nem fog úgy működni, mint a gázfűtésnél, hogy hopp, itt egy radiátoros gázfűtés van, berobbantjuk, és akkor hú, leadja az egészet, mert nem hatékony. Tudna így dolgozni, de pont az lenne a lényeg, hogy minél több energiát tudjunk átmozgatni, tehát a hatékonysági görbéjének a lehetőleg a csúcsa körül dolgozzon az eszköz. Úgyhogy ez egy jó megoldás. Jelenleg azért problémás egyébként a hőszivattyús történet. Azon kívül, hogy most mennyibe kerül, vagy hogyan néz ki a dolog, a beszerzésre jelenleg a legnagyobb probléma. Merthogy Európában mindenhol hőszivattyút igyekeznek beszerezni a térre. Ugye mindenki próbál függetlenül a gáztól.

- Nehogy azt mondd, hogy ezt is csak Ukrajnában gyártják.

- Nem, csak egyszerűen akkora igény keletkezett egész Európában, hogy hát nyilván a magyar piacra is ugyanúgy nem jut el egyébként, mint a német piacra és hasonló piacokra. Tehát most a hőszivattyú esetében majdhogynem vannak, hogy egyéves várólista van egyes készletekre. Merthogy ennyire nagy szükség van. Merthogy nemcsak közületi megoldások, hanem ipari esetben is elkezdtek ebbe az irányba megmozdulni, ahol lehet. Iparban is nagy irodaházakat kell fűteni ilyen módon, ahol mondjuk esetleg eddig gázzal fűtötték, mert gázzal dolgoztak, és tényleg szeretnének gázzal spórolni, akkor nyilván adja magát ez a megoldás.

- Hát amúgy brutál. Nyilván az előző adáshoz képest is eltelt már egy hét, és folyamatosan jönnek mindenhonnan a hírek, és hát, hogy mondjam, nem áll jól a szénánk, azt kell, hogy mondjam. Viszont a múlt hét óta eszembe jutott, hogy én voltam nem is olyan rég Szabadkígyóson. Most csak egy kis kitekintés, hogy egy kicsit lazítsuk a kedélyeket. Szabadkígyóson van a Weingheim kastély, ami a Weingheim családé volt, gyönyörű, amúgy nagyon-nagyon szépre megcsinálták, felújították, nagyon sok mindent eredetiben meghagytak. Ez előtt ilyen taniskola volt, tehát az iskolások azért azt így elpusztították, de nagyon sok minden megvan eredetileg. Ami az érdekesség benne, hogy oda lehet mindenhez menni, és meg lehet fogdosni a régi eszközöket. Viszont a fűtési rendszert is, a fűtés-hűtési rendszert is megmutatták. Az 1800-as években járunk, brutál nagy kastély, és hát ott is voltak okos emberek, már akkor is. A falban alul, a végén minden szoba, és ezt úgy képzeld el, hogy van cseléd.

- Igen.

- Tehát, hogy mint egy rendes kastélyt, rengeteg helyiséggel, nagy halok, kis, ilyen kis bekuckózós helyek, és mindenhol fut a falban alul egy csőrendszer, ahol gyönyörű arany kivágott, de szellőző rács van, és ott is valamilyen, tehát ilyen hőszivattyús, ezen a technológián alapuló rendszerrel fűtötték az egészet, lent volt egy brutál kazán, de nem fogom tudni elmondani ennek a technikáját, de az a lényeg, hogy különböző súlyok voltak. Ahogy elért valahol egy hőmérsékletet, azok így mozogtak a kastélyon belül valahol, nem tudom, azt nem tudtam elképzelni, hogy. És úgy áramoltatták a meleg levegőt oda, ahova kellett. És ugye azt mondták, hogy ahol a rendszer kvázi a fizika hatására érezte, hogy ott hűvösebb van, oda ment is egyből a meleg levegő, mert ezek a súlyok mozognak.

- Igen.

- A másik, úgy hűtötték az egészet, mert hűtötték is a kastélyt, azt hiszem, lentre vagy fentre, most ezt nem tudom, brutál nagy, és ott láttam is egy tartályt, rohadt nagy tartályokba jégtömböket tettek, és azok ilyen picike csöveken mentek végig, és ahol volt a fűtési rendszer, afölött futottak ezek a vékony hűtőcsövek, és úgy hűtötte az egészet. Nagyon brutál volt. Ez most csak egy kis kitekintés, hogy így az 1800-as években is van, ahol erre nagyon gondoltak. A másik viszont, ami eszembe jutott, hogy szerinted, aki tényleg ott van, hogy jó, van egy viszonylag jól szigetelt, de nem a legtutibb szigetet, tehát nem zsíros szigeteléssel a lakása. Van mondjuk egy, hát úgy talán bejáratott fűtési rendszerem, most az mindegy, hogy gáz vagy villany, de hogy így azt mondja, mert hogy valahol valamilyen konklúziót azért csak le kéne vonni, hogy oké, most akkor nekem mi az első feladatom ahhoz, hogy arra az útra lépjek, hogy valahogy próbáljam meg csökkenteni az energiafelhasználásomat, de ne fagyjak meg a télen, mert hogy ne fagyjak meg. Szerintem mi az a pár lépés, amivel már egy rohadt nagy dolgot tudunk tenni.

- Első lépés, ne vásároljunk össze-vissza mindent rögtön.

- Ugye?

- Ugye, hogy én is ezt érzem?

- Ne vásároljunk, mert én ezt látom, hogy mindenki most ez van. Rögtön pánikot kapott és mindent is fel akar vásárolni, de ahogy beszéltük, a fűtési rendszerek, házak, satöbbi, mindegyik egyedi, egyelőre gondoljuk végig az igényeinket. Tehát hogyha tipikusan jellemző egyébként nagy családi ház, gyerekek kirepültek, ketten maradtak otthon a szülők. Nem feltétlenül kell az egész házat tövig fűtenünk. Sőt, lehet, hogy van mondjuk egy kétszintes ház, amiben lehet, hogy csak az egyik szintjén tartózkodunk elsősorban, a másikat meg egyáltalán nem szükséges felfűteni 180 fokra. Tehát lehet, hogy ott bőven elég lesz az előírt, államilag előírt maximum 18 fok, vagy az alatt, ha nem tartózkodik ott ember. Tehát, hogy ez a temperájuk, ne fagyjon el a ház, meg hasonlók, de ott lehet egy 15 fokos hőmérsékletet elég tartani, és a ház másik részében, ahol valóban tartózkodunk, ott tudjunk fűteni. Tehát, hogy először nézzük meg azt, hogy milyen élettereket használunk, azokat mikor használjuk. Tipikusan jellemző, hogy egyes életterekben magasabb hőmérsékletet, tehát mondjuk egy újszülöttnek a hálószobájában nem 18 fokot fogunk csinálni. Ott állandóan szeretnénk, hogyha jó idő lenne, és úgy érezné magát, minthogyha még bent lenne az anya pocakjában egy ideig, és csak szépen lassan szokjon hozzá a hőmérsékletváltozáshoz. Míg mondjuk egy valóban csak hálószoba funkcióra használt szoba esetében, napközben egyáltalán nem érdekes ezen fuksziázni, hogy most ott lakhatunk, még hogyha otthon vagyunk, akkor sem járunk ott sokszor. Éjszaka meg ugye, hogyha megnézzük a skandinávokat, hogy hány fokra kell beállítani a szoba hőmérsékletét. Hát akkor igencsak fáznánk egyébként itthon. Tehát, hogy ők ilyen 16 fok környékére javasolják a hálózatot.

- Abszolút, de azért mondom, hogy mindenképpen arra gondoljunk, hogy még éjszaka alváshoz sem fűtik fel túlságosan, tehát, hogy abban a szobában nem szükséges arra számolnunk, hogy 24 fokot kell generálnunk. A másik meg az ugye, és hogyha megnézzük, megint csak egy picit visszanézek a klímákra, hogy a klímák esetében is pont ez az elalvási ciklus esetében, hogyan működik egy klíma, azon is van ez a sleep üzemmód, ami úgy csinálja egyébként, hogy egy elalvás az egy picikét lejjebb veszi a hőmérsékletet, és aztán szépen visszaigazítja, visszaengedi néhány fokkal, hogy elaludni viszonylag gyorsabban aludjunk el, de amikor ébredés van, akkor ne fázzunk éjszaka, tehát ugyanezt az irányvonalat érdemes itt is követni. Tehát, hogyha végignézzük az egyes szobákat, nappalit, mikor használjuk, ott nem feltétlenül szükséges fűteni. És igen, akik azt mondják, mert mindig azt látom, hogy mindenki két végletben gondolkodik, hogy van az a megoldás, amikor semmilyen szigetelés nincs átfújva az ablakon a szél, meg van a hó minden adott, mindenhol minden szuper, és akkor persze vannak ideális állapotok, de a Magyarországon lévő otthonoknak a jelentős része nem abban az állapotban van, hogy itt minden nyílászáró frankon ki van cserélve, minden levegőrendszer hőcserélős, meg abba van beépítve a fűtés, meg hasonlók. Tehát, hogy azt egy kicsit engedjük el, azt az irányvonalat, hogy mindenki ideális otthonban él, mert jelenleg sajnos nem mondható el, hogy mindenki Magyarországon energetikailag korszerű lakásban él, sőt, Magyarország jelentős része energetikailag korszerűtlen otthonban él. Szóval mit tudunk először csinálni? Gondoljuk végig a helyiségeknek a funkcióját. Ha ez megvan, akkor gondoljuk végig, hogyha olyan lakásban élünk, ahol nincsen gondunk, idézőjelbe téve nincsen gondunk a fűtőközegre, ami előállítja ugye a fűtőkészülék, illetve a dolgot, tehát értsd távfűtés vagy központi fűtés van, akkor ott is tudunk viszonylag gazdaságosan mozogni, illetve gondolkodni arról, hogy hogyan tudunk rásegíteni a meglévő rendszerre, hogy ne csak a központi, illetve távfűtéstől függjünk. Ott ideális megoldások lehetnek rásegítésre az ilyen hűtőfűtő klímák. Gondolkozzunk mindig egy fontos paraméterről, amit említettünk, a klímára ráírt érték, hogy 3,5 kilowattos a klíma, azt minden esetben általában az ő hűtőértékét szokták megadni. Ott szokott szerepelni persze a fűtőértéke is. Ez nem azt jelenti, hogy nonstopban ennyit fogyaszt. Megadják általában a fogyasztását is, hogy milyen összegben fogyaszt. Ahogy említettem, itt a jósági tényezőjétől függ, hogy mennyit fogyaszt. Egy 3,5 kilowattos klíma az esetek többségében egy kilowatt alatt fogyaszt, mert nincs szükség. Ennyi energiát kell befektetnie, hogyha beállította a szoba hőmérsékletét, és csak idézőjelbe téve elkocog, akkor az 500 watt vagy 500 watt alatt is képes fogyasztani, amikor csak éppen fenn kell tartani a hőmérsékletet. Tehát, hogy ebben is érdemes gondolkodni, nem kell ki-bekapcsolgatni. Tehát, hogy az inverteres klíma időszakában igen, tudom, hogy nagyon sokat fogyaszt című történet van. Az inverteres klíma, hogyha azon a fokozaton működik, hogy ő most éppen csak igazgatja a levegő hőmérsékletét, és tényleg az van, hogy nem kell neki dolgozni, akkor minimális fogyasztása van egyébként a rendszerhez képest. Megnézhetjük, leáll a külső ventillátor is olyankor, tehát hogy éppen hogy csak zizeg, vagy hasonlók, vagy éppen hogy csak mozog. Tehát, hogy ideálisan úgy tudjuk üzemeltetni, hogyha otthon vagyunk, akkor nem ki-be kapcsolgatjuk, hogy fázunk, és nem gondolkodunk a klíma helyett. Ezek a klímák idézőjelbe téve már vannak annyira okosak, hogy be tudják állítani szépen a hőmérsékletet. Tehát ez egy jó megoldás lehet ilyen esetekben is kiegészítő fűtésként. Meg, ha van egy eszközünk, ami fűtőeszköz, tehát valami gáz, vagy hasonlók, akkor mindig azon gondolkozzunk még el, hogy azon, hogy oké, egy ponton szoktuk mérni. Általában azt mondjuk, hogy a leghűvösebb szobát mérjük, és akkor odarakjuk ki a termosztátot, és indítjuk el a fűtést. De azon gondolkozunk el, hogy némi utándolgozással, utána okosítással. Megoldhatjuk azt is, hogy a szobákon akár a radiátoros, akkor például egy ilyen okos radiátor szelepvezérlővel megoldhatjuk, hogy a szobában fűtésigény van, arról tudjon a kazán is, és az a szobát lehessen kvázi fűteni. Ezek a radiátor szerepek, erről beszéltünk korábban, akkor szépen beállítják a hőmérsékletet. Ha padlófűtésünk van, akkor falfűtésünk, ezek mind tehetetlen rendszerek, vagyis azt jelenti, hogy nem egyik pillanatról a másikra képesek felfűteni, meg lehűlni sem. Hát ugye arról beszélünk, hogy alatta van egy baromi nagy födém, amit egyébként valamilyen szinten ő fűteni fog, még hogyha alatta van egy szigetelőréteg is. Tehát a normál esetben náluk nincs értelme napon belül össze-vissza nyomogatni a hőmérsékletet, be kell állítani egy kellemes hőfokra lehet estére növelni, de napközben erre nem érdemes nagyon aláejteni a hőmérsékletet. És hát persze ugyanott van, hogyha úgy van, akkor mondjuk egy klímás fűtés rá tud ezekre segíteni, tehát hirtelen kell nekünk meleget teremteni, akkor mondjuk egy klímás fűtés, de ha nem klímás fűtés, akkor egy egyszerű ventilátoros bedugóan falba is működő fűtőtest is nagyon tökéletesen ellátja ezt a rásegítést.

- Meg lehet mozogni is otthon.

- Meg lehet pulóvert.

- Így van.

- El szokták mondani.

- Én amúgy abban bízom, hogy egy picit a mozgással ez így rá fogja kényszeríteni az embereket, hogy otthon egy kicsit átmozog.

- Én kételkedem ebben, de igen. Az otthon vagyunk, hozzászoktunk dolgokhoz, kényelmesek vagyunk, valamiből nem engedünk című történet. Nehéz, nehéz kérdés. Nyilván a zene áramszámlát, amikor látjuk, akkor az ember majd vakarja a fejét, de hogy igen. Úgy gondolom, hogy ezek azok a lépések, amikkel egyik sem az, amivel nem dobálunk ilyen számokat. 50 százalék energiamegtakarítás, nem kapcsoljuk be, 100 százalék. Tehát, hogy ez működik így. Igen, csak azért, mert mindent racionálisan nézzük. Az, hogyha már bármennyivel tudjuk csökkenteni, és nem kell itt most azon számolni. Tehát ezekkel a megoldásokkal csomó olyan megoldást mondtunk, amihez nem kell nagy beruházás egyébként. Egy teljesen buta termosztatikus radiátor fej, nem okos, de ha a semmihez képest felrakjuk, már akkor valamennyit megtakarítunk, és itt jönnek nekem azzal, hogy majd hány éves megtérülés van, a jelenlegi gázárak miatt kettő dolog lehet. Az egyik az, hogy szeretnénk azt, hogy ki tudjuk fizetni a számlánkat. Tehát ha erre itt járunk, akkor már megtakarítottunk valamit, a másik meg, hogy nyilván ezeknek az árai le fognak esni, arányai a megtérülés ára, néhány évre ezt sem úgy vesszük, hogy holnapig szeretnénk használni. Tehát ezért mondom, hogy ne kapkodjunk, ne úgy fektessünk be, hogy bemegyek és megveszek mindent is, hanem gondoljuk végig. Ez az első nagyon fontos. Gondoljuk végig, hogy mit csinálunk. Utána lehet vásárolni, ha pénzt szeretnénk költeni, de csak ésszel.

- Jó, hát szerintem ez egy ilyen jó végszó volt így a megfagyás előtt.

- Ősszel vásárolja.

- Így van, ez amúgy is szerintem használható napjainkban. Ha bármilyen kérdésnek lenne a témában, akkor várjuk szeretettel. Megjegyzések, ötleteket szívesen felolvassuk, és ezzel kapcsolatban válaszolunk is rá. A következő részben majd az energiatárolásról fogunk beszélni. Hogyan tudunk energiát tárolni, hát elsősorban nyilván elektromos energiát, de beszélhetünk arról a hőenergia tárolásáról is, hogy hogyan tudjuk betárolni a napfényt. És utána majd elérkezik szerintem egy idővel majd a halloweenies részünk is. Ugye, aki emlékszik a Fabóval közösen kezdett bimbózó okosotthon klubos életünkre, ott nagyjából azon a tájon, az ünnepek környékén megemlítettük a halogént is, meg a karácsonyt is, úgyhogy majd visszatérünk erre, hogy az elmúlt egy évben mi változott azóta. Úgyhogy köszönöm szépen, hogy itt voltatok velünk! Gyertek legközelebb is! Sziasztok!

- Szevasztok!