Mikor lesz a paneleken napelem? - Energia termelés és mérés otthon

Showcast. Műsorok, szívvel, lélekkel. Műsor betöltve. Hostok élesítve. A rendszer készen áll arra, hogy felkészítsen téged az okosotthonok legfrissebb trendjeire, az alapvető tudnivalókra.

- Kezdünk!

- Üdvözöllek kedves hallgató, az előző részben beharangoztuk már, hogy a mai napon az elektromos árammal, ennek termelésével, mérésével fogunk foglalkozni, következő részében pedig az ezzel való fűtéssel, hogy az elektromos árammal hogyan tudunk hatékonyan fűteni. Itt van velem természetesen, hoz társam, Fabó Gergő. Szevasztok! És akkor csapjunk is bele. Amit beszéltünk a gázzal kapcsolatban, hogy számos dolog van a villanyok kapcsolatban, amit sokkal egyszerűbben tudunk megtenni. Ilyen például a mérése, és tudunk termelni is, mert még egyelőre nem vagyunk jogi jogi jogok, akik fúrjuk a kis izénket, toronnyal a gázt, meg az olajat a területünkön, meg ha fúrnánk is, az is az államé lenne, úgyhogy az áramot egyelőre még meg tudjuk magunknak termelni. És ami érdekes egyébként, hogy egy kicsit kitekintsünk a világba, és hogy mi merre megy. Németországban nagyon népszerűek a balkon-napelemek például, ami mi is, hát semmi extra, panelházban is tudunk energiát termelni. Általában felfér kettő darab napelem a balkon oldalára, és azzal a hálózatra ők helyből visszatáplálnak. Egyébként Magyarországon akár szigetüzemben lehetne is bizonyos dolgokat üzemeltetni ilyen szinten a panel napelemről. Tehát, hogyha nem kötjük a saját hálózatunkra, hanem kvázi mobiltöltésre, vagy bármire használjuk, akkor is tudunk vele valamennyi energiát előkeríteni. Egyébként a szigetüzem, ha már megemlítettem a szigetüzemet, egyre népszerűbb és egyre jobban halad előre, ahogy az energiatárolás egyre egyszerűbb lesz. Nem mondom, hogy elértünk még a Kánaánba. Tehát nem mondom, hogy olyan egyszerű az energiát tárolni, jelenleg az áramot tárolni, mint mondjuk egy gázt, ahol mondjuk fogod az EPG-t, és benyomod egy nagy tartályba, és akkor egész télen arról fűtesz. Sajnos a hidrogénnel is ugyanez a probléma, hogy a fene enné meg kiszökik abból a nyomorult tartályból, tehát ott komoly tárolási megoldásokat kell alkalmazni, hogy hidrogént tudjunk tárolni, ráadásul sokkal hidegebb kell neki, hogy folyékony állapotban legyen, szóval az még egy kicsit odébb van. Erre majd kitérek, hogy miért is említettem meg. Úgyhogy a villanynál egyelőre most az akkumulátoros tárolás van, bár állítólag most már a szilárd alapú tárolás is itt van mellettünk, tehát nemcsak a hagyományos akkumulátoros, folyadékos elektro reakción alapuló akkumulátorok lesznek, hanem állítólag most itt az áttörés. Erre valószínűleg még a következő CES-ig várnunk kell, mert akkor fogják beharangozni, de hogy nyilván ez szokásos, nagy az igény, úgyhogy kéne valamit csinálnunk, úgyhogy mondjuk az energiatárolásról is beszélünk a mai részben.

- Napelem.

- Van-e neked otthon napelemed?

- Nincs napelemem, de amit most mondtál, azt a balkon-napelemet. Képzeld el, egyre többet látom itthon.

- Ühüm.

- És ilyen, olyan kisebb városokba, ahol mondjuk több, hát ilyen lakótelepek vannak, ahol több panelházak, és jártamban-keltemben azért figyelgetem, és egyre többet látom azt, hogy elkezdenek napelemezni az emberek, és egyszerűen hülyén csinálják, mert hogy érted egy panelnak a tetejét, azt fullosan bele lehet rendezni

- Ez így van.

- De az közösségi lenne, sok embernek kéne itt meg egyedül megoldani.

- Igen, és hát vannak ilyen nagyon érdekes megoldások, hogy ilyen, nem tudom, valami állványzatot csinálnak az erkély mellé, és akkor arra pakolgatják. Szóval elkezdtem látni, illetve nálunk Békés megyében most egyre több helyen próbálják meg azt, hogy már rengeteg, mindenhol rohadt sok panel van, és hogy tényleg a panelek tetejét elkezdik most napelemesíteni, egy gond van evvel, ami nem az energia oldaláról jön, hanem a legtöbb panelház az elmúlt - amióta panelprogram van, elköltötte azt a pénzét, ami így a közös költségből, meg a tartalékokból a panelprogram miatt a szigetelésre. Nagyon sok házat leszigeteltek, és üres a kassza. És nagyon megemelkedett minden, és nagyon sok tartozás van amúgy. És emiatt nagyon sok panelház, ezt én így hallom, meg tudom, meg pont benne is vagyok egy ilyenben, hogy nem igazán tudják megoldani, meg hát itt jön majd be az, hogy oké, akkor azt hogyan kapjuk vissza azt az áramot, hogy csak a közös használatú helyekre, vagy mindenki kap plakátot, hogy itt még megy a szórakoztatás, és akkor nekem nincs napelemem, de én nagyon-nagyon sokáig nagyon híve voltam a napelemnek, mindaddig, amíg el nem olvastam egy hosszú-hosszú cikket, azt hiszem a 24.hu-n volt egy ilyen energiaszakértő, és akkor ő mondta, hogy hát tök jó a napelem, de azt hiszem, tíz évig elég egy napelem.

- Hát most már bőven harminc, de igen.

- Tehát, hogy ez igen.

- Oké, akkor számoljunk harmincat, de itt azt hiszem, 10 vagy 15 év volt így, ameddig tudod használni, és hogy a napelem előállításához szükséges energia, az viszont annyi energia, hogy ebből a tíz évből vagy 15 évből 6 évet elvesz, amennyit vissza tud tenni.

- Ez volt azelőtt 20 évvel valóban. Tehát, hogy alapvetően mindig itt jön elő a probléma, és én okosotthon esetében is ezt mondom, okosotthon esetében egyébként még jobban, még hatványozottabban igaz, hogy amit én tudtam fél évvel ezelőtt, az már nincs. Tehát itt ugyanez van a napelemeknél is, hogy hát persze, húsz évvel ezelőtt ment, hat évig azt lehetett kukába vágni, rohadt szennyező volt, stb. Nem mondom, hogy most a környezet kedvence, de kalkuláljunk, nézzük meg, hogy a mostani előállítási megoldások, illetve visszagyűjtés, mert ugye ez a másik történet, hogy hogyan tudod azt recirkulálni, újrahasznosítani, kvázi nem kerül be a környezetbe, nem hajítjuk ki, a kukába és szárnyra nézzük a környezetet, hanem hogyha ez fogod újrahasznosított, csinálsz belőle valamit. Ugye a napelemeknek egy alapvető része a szilikon. Olyan minőségi monokristályok vagy polikristályok vannak benne, amit bárki bármikor nagyon szívesen átvenne, függetlenül attól, hogy már nem termel annyi energiát. A mostani napelemek 20 évig vállalják azt, hogy 80 százalékos teljesítményét leadják. Tehát az azt jelentette neked, hogy fent van egy 5 kilowatt peakes rendszered, akkor biztos lehetsz benne, hogy húsz év múlva négy kilowatt peakes lesz a rendszered. Ha én erre megnézzük, azért az egy nem rossz arány. Tehát, hogy ezért nem fogod kidobni a panelt. Majd kidobod más miatt, mert az emberek olyanok. Ja, most már cseréljük le, mert sokkal jobbak vannak. Nyilván fejlődik a piac is, de tipikusan megnézed, rengeteg esetben van, és ez piszok nagy üzlet volt ezelőtt öt évvel is, hogy Németországból az ott kipörgött 20 éves paneleket elkezdték Magyarországon megvenni és felhasználni, mert azoknál is - mit tudom én - 70-80%-os teljesítményük volt az eredetihez képest. Tehát az életidő sokkal jobban kitolódott. A gyártástechnológia viszont közben eléggé sokat finomodott is, valóban nem környezetbarát egyetlen ilyen megoldás sem. Én mindig szoktam felhívni a figyelmet, hogy igen, egyetértek, nézzük meg az alternatívát. Tehát, hogy fogjuk, felejtsük el a napelemet, mivel fogunk termelni. Ott van az atom, igen, annak azért beállítása. Én megmondom őszintén, olyan szinten híve vagyok jelenleg az atomenergiának, hogy igen, válogatni kell megint csak a rendszerek közül, igen, fokozott kockázattal járhat, hogyha egy kritikus esemény van, illetve azzal kell számolnunk, hogy azokat a fűtőelemeket valahova tenni kell. Ez a része eléggé jól be van korlátozva, tehát nyilván nem egyik pillanatról a másikra húzunk fel egy atomerőművet saját, tehát ilyen szinten ezek kézben tartott dolgok. De nézzük meg, hogy mivel kezdte Németország helyettesíteni az atomenergiáját, elkezdett kőszenet égetni. Akkor beszéljünk arról, hogy most vesszük össze, hogy melyik kezünkbe kakáljunk inkább. Tehát egyetértek, mérlegeljünk mindent, és próbáljuk a legkevésbé rossz megoldást választani addig, amíg nincsen jobb. Tehát megvárhatjuk a fúziót is, de akkor addig ne csináljunk áramot.

- Ja, igen. Szerintem erről is beszéltünk, hogy hát most valahogy rohadtul nem a környezetkímélő, sajnos nem megoldásokat, vagy hát nem fogják figyelembe venni. Annyira szorul a hurok mindenhol, hogy igazából most egy picit beáldozzuk így a környezettudatosságot, mert hogy probléma van, rohadt nagy para van energiaszinten, és akkor, amire én is azt mondom, hogy igazából tök mindegy, mert most is itt az elején, ahogy mondtad, hogy hát a gázt azt le tudjuk termelni, de nehéz, vagy nehezen jön ide, meg azért kiépíted a cső, mire Oroszországból ideér. A villanyt azt egyszerűbb tárolni, meg mondjuk előállítani, igen. Vagy megcsinálni, de hogy tárolni azért bonyibb, tehát, hogy mindenhol van valami, ahol el kell venned, vagy amiben hiányt szenvedsz, de még én is azt mondom full laikusan, hogy inkább legyen energia, az az, hogy hogy persze, figyeljünk oda, meg mit tudom én, de legyen energia, mert ha nincs, akkor gebasz van, rohadt, nagy gebasz.

- Összeutalok az utóbbi adásra, amit beszéltünk, és szerintem megint csak a mozgatórugója az egésznek, az ember addig nem csinál semmit, amíg nem fáj. És itt is ez van, ugye, hogy ha elkezd fájni, akkor elkezdenek fejleszteni olyan megoldásokat, amik azt kiváltják, és akkor 5-10-20 éven belül van rá megoldás.

- Jó. Na, de visszatérve a napelemekre. Szóval, hogy olvastam ezt a cikket, és ott ez volt a frázis, hogy nagyon környezetszennyező az előállítása, de még az összes többi energia előállító eszköz közül még mindig ez a legegyszerűbb, mert ez van nagyon jól elterjedve. Mert most egy szélerőművet se állítasz az udvaron.

- A Nap az viszonylag föld egész területén adott, mert nagyon jó például az árapály, most pont egy cikk róla, hogy ugye árapálya erőműveketb  kezdtek Anglia partjainál, meg francia-spanyol partoknál kirakni, és megdöbbentően jó hatásfokkal működnek, és viszonylag egyszerű gépekről beszélünk, amelyeknek alacsony a karbantartása. Nekünk például nincsen tengerünk, óceánunk. Szélben is azért az a gond, hogy van szelünk, de nem állandóan és nem akkora szél van. Ugye a szélerőművek esetében nem a tornádók a jók, hanem az állandó sebességű, megközelítően nagyobb sebességű, de itt most ez nem az 50-60 kilométer, általában ez 5 méter per szekundumos, tehát, ez olyan 15-20 kilométer per órás sebességű szél az, amelyik már jó erre, és ezt stabilan hozza.

- Hát meg még ugye a víz, tehát nem csak az árapály, hanem a vízerőművekre mondják még azt, hogy az jó, de hát azok tárolásra kifejezetten nagyon jók.

- Így van.

- Igen, meg hogy tudod, hogyha saját magadnak akarod csinálni, akkor sincs hátul egy csörgedező patak a kertedben.

- Hát, igen.

- Van olyan, aki szerencsés, de hát nem mindenkinek, igen.

- És akkor itt lehet variálni és amit otthon meg meg tudsz csinálni. Én híve vagyok nagyon a napelemnek, tehát hogy nem is lakossági felhasználási szinten látom, hanem ipari, vagy közösségi szinten, amit beszéltünk korábban is.

- Amivel én sűrűbben találkoztam, ez nem tudom, például egy ismerek egy pálinkafőzdét, ahol nagy almafa ültetvény van mögötte, tehát van nagy terület, és mondták, hogy felhúzták a pálinkafőzdét, de hát azért ennek az energiája, és már az elején odafigyeltek, hogy jó, akkor valahogy az energiát kezdjük el megtermelni, és egy rohadt nagy napelemparkot csináltak oda mellé. És mondták, hogy nyilván ők ebből nem saját magukat működtetik ezzel, hanem betáplálják. De hogy nekik ez így pont jó, hogy hiszen a területem ott van, mert van egy nagyon nagy ültetvényem, most abból lecsippentek idézőjelbe egy nagyobb területre, ahol rengeteg napelem elfér, meg hogy úgy is van megoldva, hogy közben meg, nem is tudom, hogy mi volt így, hogy direkt olyan területet választottak ki, ami már így.

- Ebben is benne van.

- Igen, hát hogy már nem olyan volt a föld, vagy nem tudom, tehát azt már elhasználták, és akkor mondták, hogy jó, akkor ezt leválasztom, és hogy ilyen nagyon okosan megvan az egész oldva. El is magyarázták. Nyilván voltak ilyen kis kapcsolóval, amik így a napelemparknak ott az oldalán, és akkor mondom, hogy igen, akkor ez viszi tovább, ez viszi be, oda, oda felkapcsolódik, és onnan megy be a hálózatra. Szóval én tökre híve vagyok a napelemnek, és szerintem nehéz, de olyan menő lenne, hogyha, amit előző adásban is beszéltünk, hogy az elmúlt tíz évben mondjuk, hogyha így elkezdték volna, csak így tojik.

- Így brahiból.

- Szépen lassan.

- Igen, pakolgassuk fel, ha más nem, az ilyen panel, tehát aminek nagy sík felülete van a tetején. Panelekre pakolgassuk föl, vagy valahova a kisközösségekből pakoljunk. Hát ez nem jött össze, de most viszont tényleg azt látom, hogy mindenki. A napelem, mint keresőszó a Google-ben, amióta megjött ez az energiaválság, úgy megugrott, mindenki napelemet akar szereltetni mindenhova.

- Így van, és el nem fogjuk tudni kerülni országosan is jelentős problémát, hogy nagyon régóta a villamoshálózatok fejlesztése nem, inkább csak állagmegóvás volt többé-kevésbé, ahol volt, de nem volt fejlesztés. Ez azért problémás, mert a hagyományos megoldás, ahol a betáplálás, tehát a termelés az ország egyik néhány pontjában van, és onnan csatornázzuk át az ország összes pontjára az energiát, ahhoz képest, amikor helyben termeljük meg, és kis közösségekben egy vonalon fogyasztjuk el, az nagyon különböző, és ehhez bizony fejlesztés kell, és ezt a rendszerek nem sokáig fogják bírni. Már most is látszanak jelei, nem véletlenül születtek olyan rendeletek, hogy akkor most a nagy erőműveknek a telepítését nagyon beszigorították, nagyjából senki, de azért vannak olyanok, amik még létrejöhetnek, ne csak meghatározott helyeken is hasonlók, merthogy nem tudja a jelenlegi villamoshálózati rendszerünk megbízhatóan kezelni ezeket az idényszerűen megjelenő energiaformákat. Ugye az a probléma, hogy ha jön a felhő, akkor nem termelünk, hanem akkor termelünk, és mondjuk egy helyen, pont egy napelemparknál felhő jött, felhő ment, akkor hirtelen megugrik a termelése. És hogyha ezek már összevethetők mondjuk egy gázerőműnek a termelésével, akkor ezeket valahova pakolnunk kell. Tehát nyilván eladjuk külföldön, stb, stb, de oda ezeket menedzselni kell. Tehát, hogy ez minden esetben problémát jelent, úgyhogy a napelem esetében most ezért is van az, hogy a következő napelemes pályázatok, még az előző sem futott ki, de már tervezik a következőt. Ott a kiírásban szerepel olyan kitétel, hogy rendelkeznie kell ugye a háztartási méretű erőműveket, nevezzük iparinak, tehát a termelésre készült erőműveket el lehet választani. Termelés készült erőművek esetében a termelés kapacitásának 30 százalékában kell energiatárolást biztosítani. Tehát hogy itt most előjött az, hogy méghozzá olyan jelleggel, hogy azt a hálózat kezelője tudja szabályozni. Ugye erről már korábban is volt szó, ez egy nagyon érdekes filozófia, és ez már nyugaton is ment, hogyha tipikusan onnan indult, hogy van egy elektromos autód, amivel benne állsz a garázsba, és ha úgy szerződsz le a villamosművekkel, hogy reggel 6-ra legyen feltöltve az akkumulátor, akkor neked igazából, ha nem mész vele, akkor tök mindegy, hogy most közben éppen vettek vagy adtak róla, a lényeg, hogy reggel hatra legyen benne áram. És itt is ugyanez a történet, hogy ha rendelkezel egy ilyen kapacitással, akkor megteremtik a lehetőséget, nyilván ennek még nincsen meg az egyéb háttere, de a lehetőséget megteremtik, hogyha arról van szó, ezt a tárolt energiát utána menedzselni tudják. És egyébként ez, még ha egy kicsit ijesztőnek tűnik is, hogy a villamoshálózat kezelője fogja majd az én általam vásárolt akkumulátoroknak a töltését oda-vissza tologatni. De ha megnézzük, itt igazából arról van szó, hogy ez már biztosíthat valamilyen szintű kiegyenlítődést, hogy nappal termel a napelem, este nem termel a napelem. Itt tud kalkulálni, nem egy fekete doboz ilyen szinten a történet, tud kalkulálni a hálózat üzemeltető is.

- Igen, és ez tök jó, hogy ez nyugodtan azért működött, csak itt azért nekem mindig bejön az, hogy itthon.

- Minden másképp működik, értem.

- Igen, szóval, hogy szinte már csak egy áramszolgáltató van, mondjuk bejött ide nyugatról egy csomó áramszolgáltató, akkor ők elkezdtek fejleszteni, idehoztak sok pénzt, most őket kipateroltuk, merthogy állami kézbe visszakerült az egész, és akkor, hogy most ő fogja-e tudni azt a tempót diktálni, és én elhiszem, hogy nagyon sok jó szakember van ott, de ilyenkor mindig azért megvan az a veszélye, hogy nem biztos, hogy a piacnak az egészséges és - nem tudom - törvényszerű mozgását le tudja-e követni egy ilyen nagy állami konglomerátum, de bízunk abban, hogy ez tud működőképes lenni. Nekem az lenne az első ilyen felvetésem, hogyha valaki, beszéltünk már hasonlókról, csak most itt kicsit más a gyerek fekvése, mert tényleg energia. Tehát, hogy most mindenkinek szüksége van az energiára, vagy hát az olcsóbb energiára. Hogyha valaki azt mondja, hogy jó, akkor én napelemet fogok feltenni, és oké, hogy visszatöltöm valahogy. Igen, visszatáplálom a rendszerbe, de hogy én ezt, mint ahogy az előzőekben is a gáznál beszéltünk, valahogy itt is azért nekem legalább annyit tudnom kell, hogy mennyit használok, és akkor itt mit mérek? Nyilván mérem a saját áramfogyasztásomat, de hogy tudom összepárosítani, mert hát azért itt éves szinten kell gondolkozni egy napelem használatánál. Azt nem tudom napokra, vagy havi szinten lebontani, mert hát télen nyilván kevesebbet termelnek.

- Hát le tudom, csak igen, tehát ezzel számolni kell. Nyilván ez ellen alakult ki a szaldó rendszer is, ami egyébként nekünk egy nagyon jó kezdeményezés. Máshol Európában nincs meg az európai uniós szabályok nem is engedik ilyen szinten. Tehát nyilván ezért van a történetben az, hogy egyszer bekövetkezik ennek a szaldó elszámolásnak a vége, mert hogy ez ilyen szinten nem menedzselhető, mert ugye most arról beszélünk, hogy évente kétszer leolvassuk az állást, és hogyha tök mindegy, hogy mikor mennyit termeltünk, a végeredmény számít. Hogyha többletünk volt termelésből, akkor valamennyi pénzt kapunk, hogyha fogyasztásból volt több, akkor azt a különbséget fizetjük ki. A jó hír és itt visszatérek arra, amit az előző adás végén említettem, hogy kaptunk Téglás Lacitól egy kérdést. Ő a Youtube-on tette fel a kérdését, és így szólt a kérdés, hogy sziasztok, mikor kell ad-vesz órát kapni? Mert vagy ti tudjátok rosszul, vagy nálunk tojnak erre, vagy van ennek bármilyen egyéb következménye, köszi a választ. Na, most úgy néz ki a dolog, és ahogy már említetted, országosan az MVM az, aki ezzel kapcsolatban hozhat szabályozásokat. Vannak ugye a területi hálózati üzemeltetők, de az egészet az MVM fogja össze, és az MVM-nek van egy ilyen jellegű oldala, hogyha rámész az okosmérő oldalára, akkor ott szépen leírják, hogy mik azok a pontok, amikor kaphatsz, és amit említettünk, ugye ez az 5000 kilowatt óra, amikor kaphatsz órát, ott szerepel is, 5000 kilowatt óra előző éves fogyasztás után jogosult vagy egy okosórára, aminek a szerepe az, tehát ha még nincsen napelemed, akkor is meg fogod kapni, akkor az azt jelenti, hogy ez az óra folyamatosan jelenti a pillanatnyi állapotot a központi szervernek, és ott vissza tudod követni a fogyasztásodat. Ha napelemed van, akkor nyilván a betermelt oldalt is. De, és itt van egy nagy de, ezért nem fognak kiszaladni, hogy neked lecseréljék. Ha éppen elkövetkezett az idő, amikor az óra cseréje kötelező, akkor már neki kötelező feltennie ezt az okosórát, okos mérőórát, de addig neki nem kell szaladnia. Ja, most az előző évben megvolt az az 5000 kilowattórás fogyasztásod, akkor már rakjuk rögtön fel az órát. Igyekeznek cserélni, de nem fognak rohanni. Ezt lehet kérni, illetve lehet egyeztetni erről a hálózati szolgáltatóval, és akkor ő cserélni fogja. Egyébként ezt lehet kérni is, és hogyha jogosult vagy rá, akkor meg fogják csinálni, csak nyilván nem szaladnak mindenkihez rögtön ki. De, hogyha napelemed van, akkor jár egy ilyen ad-vesz óra, így szokták mondani, hogy ezt a takaros órát, tehát hogy a betermelt energiát, illetve a fogyasztott energiát is külön - külön tudja mérni. Ez miért jó nekünk? Azért jó nekünk, mert most még viszonylag bonyolultan, de elvileg hozzá tudunk férni a folyamatos mérési állapotokhoz. Tehát, hogy éppen per pillanat, mennyit termel a mi rendszerünk a hálózatba, mert ugye ezt úgy kell elképzelni, hogy a napenergiát termeljük, az nem megy el az óráig, aztán jön hozzánk vissza, hanem azt a saját hálózatunkon belül valamennyit elhasználunk. Főleg, hogyha három fázisú rendszerről beszélünk, akkor három fázison különböző terhelés van, különböző mennyiségű termelőnél, meg a napelemnél. Tehát a három fázisnál váltakozik, van olyan, hogy egyik fázison fogyasztunk, a másik kettőn meg betáplálunk a hálózatból, hogyha úgy van kialakítva a hálózatunk. Tehát nagyon nehéz követni, főleg mondjuk egy háromfázisú rendszernél, hogy mennyi éppen most vételezünk, vagy nem vételezünk. A végét láthatjuk ugye a lezárásnál, hogy ennyi volt az összeg, de ezt nehéz látni, ez, amelyik szaladó van, ez így egyszerű, utána lesz szívás, mert lehet, hogy azt látjuk, hogy kettőn éppen kifelé tolnánk az áramot, de a harmadikon meg bevételre szorulunk. Tehát, hogy itt megcsúszhat ez a történet. Úgyhogy a legegyszerűbb módszer az, hogyha kapunk egy ilyen okosórát, mert akkor rögtön látjuk azt, hogy hogy állunk akár éves szinten is. Sőt, ugye ez azért is jó, mert hát nyilván ki tudunk sétálni a villanyóráig egyébként, hogyha csak simán úgy vagyunk és le tudjuk olvasni az állapotot. Viszont itt, mivel hát normál esetben a rendszer viszonylag gyakran lejelenti, mi egyébként a hagyományos felületen napi lebontásban látjuk, hogy mennyi volt a vételezett energiánk, de erről megint csak egy jelleggörbét fogunk kapni, mondjuk, egy éves fogyasztásunk van, hogy az év melyik szakaszában mennyit fogyasztottunk. Egy az, hogy a villamosműveknek is egy plusz információ, hogy lássa, hogy nálad milyen a fogyasztási görbe, úgy tud kalkulálni vele, meg te is úgy tudsz vele kalkulálni, hogy oké, már elfogyasztottam éves szinten enyémről annyit, netalántán visszatermeltem ennyit. Annyit még ennyit tudunk elsózni jobbra-balra a rendszerben.

- Hát meg hogyha már napelemet teszel fel, akkor ha jól tudom, akkor a legtöbb ilyen napelemes sztorinak van külön applikációja, és ahol le tudom követni magának a napelemnek az egész működését, hogy mit csináld, vagyis hát onnan gondolom már, hogy a legtöbb, aki napelemről készít videót, az aztán az apját mutogatja. Meg valahogy én úgy érzem, hogy a gázzal szemben azért a villanyt, az otthoni villany fogyasztásomat sokkal több módszerrel tudom szabályozni.

- Ez így van.

- Mármint, hogy hogy fogyasztok, miként fogyasztok. Erről az első adásunkban beszéltünk is, hogy tegyél mindenhova okos dugaljt, és már annyival előrébb vagy. Merthogy legalább látod a dolgokat, hogy mi mennyit fogyaszt, kell-e az, nem kell-e az, de mi van akkor, hogyha mondjuk maradjunk a legegyszerűbbnél, hogy fűtünk villannyal. Azt tudom annyira ügyesen szabályozni, mint a gáznál a szabályzást, vagy ott azért jobban elszállhatna. Mert mondtad ugye, hogy a gáznak vele egyszerű fűteni, vagy jó a fűtőértéke.

- Igen.

- Egyrészt milyen olyan megoldások vannak, amire nem gondol az ember, hogy most hogyan tudsz villannyal fűteni? Van kazánod?

- Hát a legegyszerűbb a merülős forraló, tudod. Tehát ez a tipikusan a legegyszerűbb módszer, merthogy ez alapján működik rengeteg fűtőkábeles megoldás, ezen az elven működik. Tehát, hogy nagy az ellenállása a fűtőszálnak és az melegszik. Aztán a kifinomultabb elemek tudnak fűteni például a kriptobányász-gépükkel is például.

- Ja, igen.

- Most nem éri meg annyira beállítani a kriptót.

- Így van, igen, igen. Eterium. Igen, már átváltott mindegy. Így van. Tehát, hogy a kripto esetében ez egy plusz lehetőség, hogy azzal fűtsél. Hozzáteszem, hogy voltak Kínában, ahol kivezették ezt a hőt, és egész lakótelepeket fűtöttek vele.

- Igen.

- Tehát, hogy ez ugyanolyan szerverpark, mint a többi. De, hogy normál esetben a hőt megtermeljük ugye ezekben az egyszerűbb eszközökben. Aztán utána jönnek megint csak a még nem hőszivattyús megoldások, tehát ez azt jelenti, hogy ott azt az energiát tudjuk kivenni, amit befektettünk. Tehát, hogy ez a ha bizony elektromos kazán, az pont ugyanez a történet, ugyanez a fűtési megoldás. Ha egy 24 kilowattos kazánunk van, akkor az bizony el fog használni 24 kilowattnyi energiát egy óra alatt, hogyha azzal fűteni szeretnénk, ami mondjuk ez a 24-5 kilowatt, az egy nagyjából 5 kilowatt peakes rendszernek a napi teljesítményét jelenti. Tehát ez azt jelenti, hogyha most megnézed a napelemes pályázatot, akkor ott nagyjából ez volt négy vagy öt nem emlékszem pontosan, de ilyesmi volt a négy.

- Igen, igen.

- Tehát, hogy most te erre egy elektromos, 24 kilowattos elektromos kazánt raksz, nincs szigetelés, mondjuk egy 80 négyzetméteres kádárkockát akarsz vele kifűteni, ablakcsere volt, stb, akkor elképzelhető, hogy már kelleni fog a huszonnégy kilowatt, akkor azt a napelem egyből megeszi mindenestől, és ugye az van, hogy általában télen kevésbé kapunk napot. Tehát, hogy arányaiban nagyjából az el is fogja vinni az a fűtésre szánt energia, amit a napelem termel. Mondjuk egy ilyen kisebb méretű, hát mit nevezünk kisebb méretűnek, tehát hogy ez a méretű rendszer. Tehát ezzel kell számolni ezeknél a rendszereknél.

- És olyan megoldás van-e, hogy mondjuk nekem a napelem, az direktbe legyen rákötve valamire.

- Ami közvetlenül függ.

- Vannak. És ugye itt jön elő a szigetüzem. Ha nem transzformálom át az áramot, tehát van nekünk, attól függ, hogy hogyan tárolunk, 12, 24, 48 volt egyenáramunk. Ezzel nyilván a legegyszerűbb fűtési mód megint csak az, hogy egy fűtőszálat fűtök vele. Tehát, hogy ez lehetséges. Aztán játszhatunk azzal, amit egyébként ilyen pici, szűkebb üzemként lehetne definiálni, hogy mondjuk van egy solar paneled, ugye a vizet melegítjük a tetőn, de nekik van egy olyan tulajdonságuk, hogy ők azért szeretik, hogyha cirkulálva vannak nonstop, mert egyébként felforr benne a víz, ugyanúgy, mint ahogy a kazánban meg leállnak a keringető szivattyú. Úgyhogy például nem olyan régen olvastam az egyik csoportban, hogy így oldotta meg valaki, hogy egy darab napelem-panelt, az kifejezetten különválasztva szigetüzemként működik, az az egy panel, és semmi más feladata nincs, mint ennek a keringető szivattyúnak a megmozgatása. Illetve, ha úgy van, akkor nem odamegy az energia, hanem ezt ráfogatja mondjuk a műhelyére az itt megtermelt energiát, hogy akkor ott melegítsen. Tehát, hogy ilyen lehetőségek vannak energia generálására. Ha átalakítjuk, onnantól kezdve meg ugyanaz, mint a hálózaton, tehát akkor hőszivattyú, stb, stb. Általában egyedáramon ugyanezekben a megoldásokban tudunk gondolkodni.

- És azt is beszéltük, hogy a mérése sokkal egyszerűbb, tehát az, hogy mérjük az áramot, és ugye mondtad még, hogy a gáznál sokkal nehezebb, mert hogy egy kamerát odateszel a gázórád elé, és akkor talán.

- Igen, igen.

- De hogy azért a villanyórát azért sokkal egyszerűbb figyelni, meg a fogyasztásodat sokkal egyszerűbb figyelni. Itt megint ugyanaz a kérdésem, mint a gáznál volt, hogy mik azok a dolgok, ahol így elcsúszhatsz nagyon, ahol azt hiszed, hogy jó vagy, de közben rohadtul nem vagy jó. És ez ha napelemed van, ha nincs napelemed, gondolok ilyen nagyon egyszerű dolgokra. Ha be van dugva a töltőm, a telefont töltöm a dugaljba, de nincs rajta a telefonom, fogyaszt.

- Minimálisan. De fogyaszt? Igen! Fogyaszt, ez ugyanolyan, mint a tévének a készenléti módja, amiből van több fajta, ugye a tévéknél is be lehet állítani, hogy emelt szintű készenléti mód. Ami konkrétan ugyanaz, mint a telefonnál, kikapcsoljuk a képernyőt. Kábé ugyanezt jelenti a tévéknél is, tehát a háttérben megy ez a kis számítógép, arra várva, hogy te bekapcsold, valamilyen lejjebb állapított standby vagy hasonló módba, de megy. Még van az a verzió, amikor csak a trafó megy, hogy te megnyomjad a gombot, vagy az infra jelet vegye, és majd az egész rendszert elindítja. Tehát itt is ugyanez a történet a töltőknél, hogy ott a transzformátor, nincs terhelés, normál esetben nem kéne, hogy legyen, de nyilván van valamekkora veszteség, hőveszteség, stb, stb, ami fogyasztásként jelenik meg. Ezek általában nincsenek, attól függ, hogy mondjuk telefont tölteni 0,2-0,3 tized vadról beszélünk. Hát kiszámolhatod, hogyha 24 órába be van dugva egy hónapba, akkor az mennyit jelent. Ez tényleg minimálisat jelent, de hogyha ebből van 100 darab otthon, mert be van itt dugva a tévé, a páralaktató, nem mennek ezek, csak a trafó megy alattuk, akkor az már lehet komoly. De elég, ha csak arra gondolsz, hogy otthon számítógép laptopról dolgozol. A laptop tölti, hogy mennyit fogyaszt, 80 wattot. Na, de mennyi? 8 órát. Akkor az már fogyasztható. A 80 wattos, korábbi 80 wattos izzó, hát az világított rendesen. Azért érdemes belegondolni, hogy ez ugyanaz a történet, tehát hogy ezekre érdemes gondolni, és nagyon-nagyon sok esetben, ilyen szinten tudatmódosító egy kicsikét ez az energia méréstörténet, tévé megy otthon, hát megy a tévé. Négy-öt órát. De az fűt is rendesen. Tehát meg lehet nézni, most nem a plazmatévékre kell gondolni, ami nagyon-nagyon fűtött, de a LED-esnél is ugyanez a történet, tehát hogy neki van áramfelvétele, megint csak általában 80 watt fölötti az áramfelvétel, megint nagy a fogyasztása. Aztán amire megint csak érdemes figyelni, és ez a másik oldala a dolognak, nem csak a fogyasztás oldala, a napelem. Erről beszéltünk megint csak két adással előbb egy picit, de azért meg kell említeni, hogy amit az adás elejében emlegettünk, hogy a villamoshálózat nem teljesen van felkészítve itt ezekre a mérhetetlen mennyiségű napelemre, ami mostanában igény adódik, hogy a hálózati feszültség is erről beszéltünk. Ugye, hogy most a feketedobozunkból hivatalosan 230 volt, 50 Hz-es váltóáram érkezik. És ezt így elfogadjuk, annyi. De hát ez sem igen vagy nem kategória, hanem ennek is vannak bizonyos határai, amik között mozoghat. Ez azt jelenti, hogy nagyjából a 230 volt esetében a szolgáltatónál egyébként le van pontosan írva minden esetben, hogy mekkora az a tartomány, amiben kvázi normálisnak kell tekintenünk a feszültséget. Tehát, hogy nagyjából ez ugye 220-240 közé szoktuk lőni. Ennél kicsit szélesebb ez a tartomány. Tehát azt mondom, hogy a 210 mondjuk, meg a 250 közötti feszültség az, amit el kell viselnie minden otthoni eszköznek. Utána már azért az egyszerűbb eszközök nem biztos, hogy elviselik ezt a feszültséget. Ha megnézel egyébként egy bármilyen eszközt, most itt nézem éppen a road podcasternek a trafóját, akkor ezeket már úgy találják ki, ugye nem akarnak sokat gyártani. Úgyhogy általában az amerikai hálózatra is fel van készítve. Tehát általában ugye az amerikai hálózaton 110 volt a feszültség, ezért például itt a bemenő feszültség a 100 és a 240 volt. Na, most mi fog történni? Ugye, ahogy említettem, a napelem úgy működik, hogy picivel megemeli az inverter a feszültséget ahhoz, hogy be tudjon táplálni a hálózatba. Így aztán szépen 233, 8, 10, 242, 48, és hogyha itt a 250, ahogy beszéltük, korábban a kritikus, amikor az inverter le fog kapcsolni, hogy megvédje nyilván önmagát is, meg a hálózat is attól, hogy túlfeszültséget generáljon rajta. Ahogy említettem, 240 volt szerepel, és azért nekem volt szerencsém mostanában több helyen tartósan mérni a feszültséget olyan helyeken, ahol hát volt, ahol sok napelem volt, ahol nem volt sok napelem, de mondjuk egy trafóház közelében volt, és bizony az a 230 volt inkább 240 környéke volt. Na most ez azért érdekes, mert ezek az eszközök, ugye maga az eszköz nem fog tönkremenni, ugye trafós eszköz, nincsen közvetlen kontrasztos a hálózatával. Tehát, hogy nem fogja megsütni az eszközünket, de a trafó tönkremegy. Miért van az, hogy laptop töltőnk már állandóan tönkremegy. Na, például lehet ilyen oka is neki egyébként, hogy túl magas a feszültség a hálózatban.

- Aha. Jó, hát ezt jó tudni, mert állandóan ezzel szívok.

- Ugye?

- Attól függően, hogy milyen komponensek vannak abban a kis átalakítóban, bizony előfordulhat, hogy valamelyik megadja magát, mert túllépték azt a határt, és utána reklámálni se reklamálhatsz, mert bizonyos mértékű túlfeszültséget kapott. Tehát, hogy ez kerül elő, és ez csak azért érdekes, mert van egy napelemed, ahol lekapcsol az inverter, a napelem termelne, de az inverter nem. Ilyenkor jönnek elő, hát akkor tároljunk energiát, és akkor az energiát két irányból lehet megint csak tárolni, mint a fűtésinél említetted, hogy most egyenárammal tudunk-e fűteni. Tárolhatjuk az egyenáramú oldalon. Ennek ugye az a nagy előnye, hogy alapból napelem az egyenáramot állít elő. Viszonylag magas feszültséget, tehát itt attól függ, hogy hány panel van fönt a tetőn, de akár ezer voltokra is rúghat simán a feszültség. És hát ezt kell nekünk letranszformálni, de ugyancsak egyenárammá, hogy mondjuk, egy 12 voltos akkumulátorba belepumpáljuk. Ennek a nagy előnye az, hogyha az inverter leállt, attól függetlenül itt van egy eszközünk, az inverter ezt mondjuk tudja tölteni ettől függetlenül. Tehát, hogy nem veszítjük el ezt az energiát. Vagy tudjuk a másik oldalán, tehát a váltóáram oldalán, kvázi egy szünetmentesként hasznosítani. Hát ott már ugye azért figyelni kell, mert hogyha a hálózati áram túllépi a 250 voltot, vagy netalántán elmegy, akkor ez az inverter automatikusan leáll. Ennek több oka van, de az egyik az például, hogy ne tápláljunk semmilyen áramot vissza akkor, amikor nincsen hálózati áramunk, merthogy lehet, hogy éppen egy villanyszerelő szereli az áramot fönt, és hát kellemetlen lenne, hogyha valahonnan kóboráramként visszanézne egy bizonyos feszültség, tehát ezt azért nagyon szigorúan veszik a hálózati szolgáltatók, és emiatt minden esetben felhívják a figyelmet, hogy olyan jellegű megoldást nem szabad alkalmazni, ami véletlenül is visszaadhat áramot ilyen esetben. Ezért van az, hogy az inverterek, a hibrid inverterek, amelyeknél elvileg egy akkumulátort rá tudsz tenni, és akkor arról tudnak üzemelni, sem engedik jelenleg meg, tehát hálózati történet van, akkor nincsen. Amit egyébként ugye a csoportokban is egyébként napelemmel foglalkoznak, sokszor elmondják, hogy a hibrid alatt nagyon sok megoldást érthetünk. Mindenki más szokott általában. Tehát van olyan hibrid megoldás, amikor végül is egy szigetüzemünk van, tehát amit energiát termelünk, azt vagy rögtön elhasználjuk, vagy betöltjük egy akkumulátorba, és nem termelünk semmit vissza a hálózatról, viszont van egy hálózati kapcsolatunk, hogyha nagy gebasz van, tehát mondjuk tél van, sok napig nincsen napsütés, satöbbi, kvázi kifogytunk az energiából, akkor tudjunk a hálózatról menni, de semmiképpen sem visszaadni. Tehát, hogy vannak ilyen megoldások is. Ez ugye azért érdekes, és itt megint csak azt kell nézni, hogy a legtöbb esetben a szigetüzemnél azért nagyon komoly kompromisszumokat kell kötnünk ahhoz, hogy értelmesen tudjuk használni. Mert lehetséges most is letelepíteni a Teslának nem a powerwallját, hanem a kis konténert, és akkor az ott tárolja nekünk az államot. Csak ugye megint azt kell számolnunk, hogy ezeknek az akkumulátoroknak, és arra jöjjön, amit mondtál a napelemnél, hogy mekkora az élettartama. Az akkumulátoroknak is jelentősen nőtt az élettartama. Tehát a mostani lítium vasfoszfátos megoldásnál azért tíz évekre rúg a tárolás, és általában jellemző az is, hogy itt is, hogy egyik helyről átkerülnek a másikba. Tehát, hogy mondjuk nagyon sok esetben az elektromos gépjárművekből kikerült akkumulátort még háztartási célra tudjuk hasznosítani, tehát újra fel tudjuk őket használni, és ebbe be tudunk tárolni. De hogyha én azt mondom neked, hogy a háztartásban mondjuk öt kilowattórányi energiát kell biztosítanunk éjszakára, hogy minden működjön, ami eddig működött, akkor az milliókban mérhető befektetés lehet. És ezt megint azt mondom, hogy x év múlva cserélni kell az egészet. Tehát, hogy emiatt kell kalkulálni, ezért szokták azt mondani, hogy a szigetüzemben is, ha valaki tisztán szigetüzemben működik, mert nem teheti meg tanyán él stb, akkor bizony úgy kell beállnia a rendszernek, úgy kell végiggondolni minden egyes fogyasztót, merthogy eltároljuk az akkumulátort, de mivel két napig nem süt a nap, vagy háromig, akkor is bizonyos dolgoknak menniük kell. És akkor még itt nem feltétlenül a hűtőre gondoltunk. De például, tehát hogy azok azok, amik általában valamilyen tárolás szükségesek. Hűtő esetében ugye elrejtjük alulról az áramot x óráig, akkor többé-kevésbé túlél benne a cucc.

- Aha.

- Attól függ ugye, de hogy ez megint olyan, tehát hogy itt a napelemes történet, és a jó hír egyébként, hogy ebben Magyarországon nagyon jó szakemberek vannak, akiket már csak azért is érdemes meghallgatni, mert azt értelmesen el tudják magyarázni, hogy ez hogy is néz ki, mert ez legalább ugyanolyan bonyolult, mint az okos otthonos történet. Tehát rengeteg fajta megoldás van, folyamatosan fejlődik és kell ezzel számolnunk. De visszatérve a mérésre, a napelem esetében is, alapból az inverter esetében is számos megoldással tudunk információt kapni. Ha inverterről információt kapunk, hogy mennyi a termelése, az a legjobb. Mert ugye az ad-veszóra alapján nem kapunk információt, csak azt, hogy mit adtunk le a hálózatba. De hogy mennyi volt közben mondjuk az az elfogyasztott energia, amit megtermeltünk, de közben ugye fogyasztottunk is, arról nincsen információnk. Tehát lehet olyan megoldást beraknunk a rendszerbe, ahol a napelemeket, tehát termelő oldalt is tudjuk mérni, meg a saját fogyasztásunkat is. Ez azért jó, mert ezek alapján azért össze tudjuk őket vetni és tudunk számolni, akár ha szükséges tárolási kapacitást is tudunk számolni.

- A gáznál sokkal jobban parába vagyok. Én azért a villanyárammal, hát egyrészt van egy atomerőművünk. Tehát, hogy az úgy lesz, vagy úgy van. Annyira nagy para nem lesz a villannyal. Most ami talán para lehet, az az, hogy most mindenki elkezd villanyt használni, mint az őrült, és hogy csak az, mert hogy a gáz az nagyon drága, és hogy mindenhol villanyt használjanak, csak ott meg én attól félek, hogy egy kicsit át fogunk esni a ló túloldalára. Viszont azért most, hogy így, mert sokat beszélünk, képzeld el, én is elkezdtem otthon. Nálunk a gáz az nem. van, mert avval fűtünk, de nem kell fűteni, hál' Istennek, meg körbefűtenek. De hogy én most nagyon elkezdtem figyelni a villanyeszközeimet, vagy az elektromos eszközeimet, és például én ez voltam eddig mindenhol, hogy rengeteg töltő, minden bedugva, ha nem is megy, meg nem tölt semmit, de szanaszéjjel a lakásban mindenhol, mert ha csak azt nézed, hogy az okos porszívótól elkezdve az órámnak a töltője, a bármi, minden. És most elkezdtem azt csinálgatni, hogy csak olyan elosztón vannak ezek, amiket már le lehet kapcsolni. Igen, de majd most lépek tovább, és mindenhova okos dugalj, és amikor nincs is otthon senki.

- Igen, igen.

- Tehát, hogy legalább ennyit figyelek, és én még tök egyszerű helyzetben vagyok, mert nálunk nem olyan vészes a villanyszámla sem, mert hogy minden társasház, tehát energiatakarék, meg új építésű, energiatakarékosabbak a dolgok, meg minden lehet, meg minden. De hogy például otthon, otthon, anyukámnál, hogyha netán hazaesek hozzá, ott azért nem ez van, és már ő is szól, hogy tudod, nem tudom, a szobámban ott van a töltőm, ez is, ha elmész otthonról, kapcsolod ki, és tök igaza van, tök igaza van, és nagymamámmal beszélgettünk erről múltkor, hogy náluk ez annyira evidens volt régen, amikor már volt villany, de akkor is, hogy bedugtad, és utána ki is húztad. Például ilyet mondott, hogy nem tudom, konyhába, ami a mikrót kihúzogatták.

- És milyen okosan teszik egyébként? Tehát, hogy a mikrót kihúzogatták.

- Gondolj bele, én most ezen sírok magamban egyébként, hogy gondolj bele, hogy mindegyikbe raknak órát, ami bármilyen áramszünetnél természetesen elállítódik, mert ugye nem raknak órát.

- És mire visszaállítod?

- Igen, lusta vagy visszaállítani, akkor megint jön a következő áramszünet, és az bizony ott világít és fogyasztja az áramot.

- Tök felesleges.

- Igen, igen. És ott szívott be, mint én, hogy nekem beépített a sütőm is, meg a mikróm is, és egymás fölött vannak. Mind a kettőn van óra. Ja, és tudod, amikor áramszünet van, és egyszerre próbálnád beállítani, hogy ne legyenek áramszünetek.

- Igen.

- Úristen, mit össze szoktam szórakozni. Szóval igen. Az embertől annyira nem idegen, hogy elkezdünk egy picit odafigyelni, csak eltelt nem tudom, 40 év, amíg mindenki szar beleaz egészbe.

- Műanyag zacskó kategória egyébként. Gondolj bele, hogy ugye volt, amikor nem kérsz még 10-et kategóriájú.

- Már ingyen van.

- Már ingyen van, és vigyük a Rollival. És meddig tart az embernek? Most már lassan kezdünk visszaszokni, hogy legyen megint szatyor, ugyanúgy, mint egyébként, amikor az anyukám ment a boltba, és vitte a szatyrot. Tehát, hogy ez ugyanaz a történet, hát ez egy fájdalmas újratanulási metódus.

- Igen, ez így van.

- De én ennek amúgy örülök, mert minden, persze környezetkímélő hatások, tehát ezek is nagyon közrejátszanak, de egy picit tudatosabban.

- Igen, igen.

- Csak egy minimálisan. És amúgy, hogyha onnantól kezdve, hogy csak egy picit odafigyelsz, akkor már rátalálsz olyan dolgokra, hogy jó, hogyha tudatos vagyok, akkor hol tudnék és hogyan és milyen egyszerűséggel még tudatosabb lenni. És mondom, én is eljutottam arra, szinte pedig én is pazarló voltam, hogy most már például az elektromos áram fogyasztására odafigyelek. Nálunk is éget, ha kell, ha nem villany. Minek ég? Kapcsold már le, nem kell. Viszont ezt meg fogom nézni, mert most nem vagyok benne biztos, hogy a tévém az kikapcsol-e rendesen, amikor én kikapcsolom, vagy hogy csak izébe van, csak lóg.

- Lóg, igen.

- Igen. Úgyhogy ezt meg fogom nézni, mert igen. Meg a mikrót valaki megpróbálom kiiktatni.

- Kalapáccsal.

- Körülbelül.

- Igen, hát ez egy ilyen dolog. Vannak dolgok, el kellene engednünk például, hogy mindig a pontos időt mutassa a mikró, meg a sütő, meg az összes minden. És hát ugye a mosógép, ugye az új mosógépek is, hogy az standby-ban van-e, vagy esetleg lekapcsol teljesen, az is fogyassza-e az álmot, vagy sem. Az eddigi összes eszközünket inkább úgy tervezték, hogy hát az a minimális áram, hát mindig van áram, egyre olcsóbb lesz, meg egyre többet fogyasztunk. Hát ez nem okoz problémát. És most van az, amikor meg pont ennek a visszája van. Az következett be, amire egyébként ilyen szinten senki nem számolt, hogy bizony az is számít, ha a legutolsó kis akármi, cicceg, világít, stb.

- Igen.

- Nyilván vannak a témában több lehetőségek. Beszéltünk rengeteget egyébként a mérésről, hogy milyen megoldásokkal tudunk még mérni korábbi adásokban is, hogyha visszahallgathatjuk.

- Igen, azért nem is akartam én nagyon belemenni, mert napelemről már azért sokszor van szó.

- Így van, meg a mérésről is. Még a rezsicsökkentés rezsicsökkentése előtt volt egy ilyen beszélgetésünk egyébként, amit említettem már igencsak megugrott, hogy egyáltalán energiamenedzsment-energia mérésről beszéltünk, eszközöket említettünk meg. Úgyhogy a következő adásban a hőszivattyúkról és a klímákról fogunk beszélni, illetve a többi fűtőeszközről amiről most csak úgy megemlítettünk, hogy mindenféle fűtő lehetőség van, szóval legközelebb villannyal fogunk fűteni. Köszi szépen, hogy meghallgathatok bennünket. Tartsatok legközelebb is velünk. Kérdésetek van, akkor a közösségi felületeinken bármelyiken írtok, mint látjátok, figyelünk és válaszolunk nektek, akár itt az adásban is. Köszi szépen, hogy velünk voltatok! Sziasztok!

- Szevasztok!