Gáz van, ha nincs gáz? - Hogyan spórolhatunk okos megoldásokkal a gázon?

Showcast. Műsorok, szívvel, lélekkel. Műsor betöltve. Hostok élesítve. A rendszer készen áll arra, hogy felkészítsen téged az okosotthonok legfrissebb trendjeire, az alapvető tudnivalókra.

- Szervusz, kedves hallgató, ez itt az Okosotthon Klub negyedik évadának második része. Ahogy említettük, az előző részben elkezdjük kitárgyalni, hogy az otthonunkban hogyan tudunk energia-hatékonyan élni. Itt a fűtés, energiafelhasználás minden területét igyekszünk lefedni, és konkrétumokat szeretnénk nektek mondani. És ez egy kicsit nehéz is lesz így, mert hogy ugye nem vagyunk most közben képben, szó szerint, hanem inkább csak hangban, de majd igyekszünk körül érni a műsorvezető társammal, Fabó Gergővel. Szia!

- Szevasztok! Felvesszük a harcot a rezsidémonnal.

- Így van. Dobj légy szíves a D20-as kockával! Jaj, igen! Jó! Szóval az első adásban arra gondoltunk, hogy a nehezebben megfogható résszel fogunk kezdeni, és a gázról fogunk beszélni, mert gáz van, vagy gáz éppen nincs, nem tudom, mikor hallgatjátok az adást.

- Hát gáz még van, csak kérdés az, hogy meg tudjuk-e fizetni a gázt, vagy hogy mikor jön el az a pillanat, hogy így azt mondják, hogy jó, hát azt mondják az emberek, hogy ez így elég drága lesz, én a múlt heti adás óta nagyon-nagyon sokat, vagy beleástam magam sokkal jobban, mint addig, mert most jött el az a pillanat, hogy azért a levegő is kezd lehűlni. Azt hiszem, az elmúlt héten is még variáltak egy csomó mindent, tehát törvényt módosítottak, meg nem tudom én, még behozták ezt, hogy akkor a nem tudom, a nagy családi házban, vagy az ilyen többgenerációs családi házasok is csökkentett áron kapják, de közben, aki ilyen központi fűtést használ, akkor velük variáltak valamit, úgyhogy elkezdtem most nagyon-nagyon masszívan belemászni, és most már értem azt, amit múltkor nem nagyon értettem, hogy a kiló zsúl, a fűtőérték, hogy akkor mi van, hogy van?

- Mi elfogyasztjuk.

- Mi elfogyasztjuk.

- Igen, nagyon sok okos embernek a videóját meghallgattam, és nagyon sokan elmondták, hogy ez hogy van. De ettől függetlenül mindenhol az jött elő nekem, ami nyilván nem furcsa, mert így itt élünk Magyarországon, de hogy vagy úgy van, hogy bizonyos lakásokban a gáz, az az alapvetés, tehát, hogy gázzal használnak szinte mindent, fűtés, főzés, stb. És emellett van villany. És nagyon sokan rá vannak erre árva, és ez ilyen nagyon sokrétű, van, aki gázpalackozik, tehát így a legalapabb, van, aki kazán, és van a másik rész, aki csak villanyon old meg mindent, és most itt megy a matek, hogy akkor ezt most hogy is kéne, hogy menjek át teljesen villanyra, vagy a gázzal meg tudom azt oldani okosan, olcsón, már amennyire lehet a gáz olcsó. Erről viszont nem hallottam sehol olyan megoldást, vagy nem mondtak semmi olyasmit az embereknek, hogy figyelj, használd a gázt, de ezt, meg ezt, meg ezt csináld vele, vagy így korszerűsíts, itt most nem akarok belemenni például a hőszigetelésre, vagy a házak szigetelésére, de hogy ezt nem nagyon mondták, egyetlen egy ilyet hallottam, hogy valaki kiszámolta, ami nem tudom, valid, hogy az őrláng a konvektorban ég, és azt kiszámolta, hogy ha csak az ég, akkor az egy hónapra, valami tízezer forintra jön ki a jelenlegi áron, ami azért para, hogy az őrláng az még nem csinál semmit.

- Érezzük el magunkat, ahol parapet van, és mondjuk 5-6 parapet van, gázparapet van, és abban mindegyikben van őrláng.

- Na, igen. Szóval nem nagyon dobtak föl olyan lehetőséget, hogy mit lehet csinálni a gázfűtés, vagy hát a gázhasználóknál.

- Igen.

- Amit én láttam régebben, de hát akkor még nem volt gáz a gázzal, hogy vannak például nagyon, tehát alapvetés, okos gázkazánok, és hogy avval már azért tudsz valamit machinálni. És gyere, segíts, hogy mik vannak?

- Van.

- Eddig eljutottam, hogy van okos gázkazán.

- Van. És ugye mindegyik esetében mitől lesz okos, vagy a gyártók anno hogyan képzelték el azt, hogy valami okos. Az első ilyen minden esetben ugyanaz, amit a Samsung mondott, kössük fel az internetre és attól okos lesz. Nyilván ettől nem lesz okos, tehát ettől nem lesz sokkal jobb a kazánunk, de ha van esély rá, hogy tudjuk őket vezérelni. És itt nagyjából, hogyha gázról beszélünk, akkor három-négy dolgot szeretnénk említeni a műsorban. Az egyik a gázkazán, a másik, amit már említettem, a parapet, ami még mindig sok esetben valamilyen szinten alternatíva ott is van egy-két érdekes megoldás. Illetve, ha nemcsak a fűtésről, ugye melegvíz-gyártásról, illetve főzésről beszélünk, ott is ugye a gáz sokszor előjön, és ezekben jön általában elő, akkor ezekről tudunk mondani néhány ötletet, ami nem ez az építsd át az egész rendszerrel ötmillió forint induló készlettel, hanem hogy tényleg néhány ezer-tízezer forint befektetésével valamit már elérünk. Nyilván itt ugyanaz a történet, több pénzt belerakunk, akkor nagyobb a megtakarítás, de azért már eléggé szép dolgokat meg tudunk oldani itt azzal, hogyha segítenek az eszközök figyelni a dolgokra. Említetted az őrlángot, ugyanez igaz egyébként minden esetben, hogy újra kell gondolni bizonyos dolgokat, és ennek az újragondolásnak a része ez. Induljunk akkor a kazánnál. Hogyan működik egy gázkazán? A gázkazán a mi oldalunkról általában egy világ-egyszerű dolog. Igazából egy kapcsolót is rakhatnánk a gázkazánra, ezt csinálja egyébként a termosztátunk is, mint egy hőmérsékletérzékeny kapcsoló. Átbillen, amikor a szobában hűvös van, és visszabillen, amikor már a beállított meleg hőmérséklet van.

- Jobb esetben én laktam olyan lakásban, ahol ezt nem csináltam.

- Igen, hát az egyaránt biztos volt, hogyha nem működött, akkor az a legjobb, mert akkor az takarékos volt, de nagyjából így működik, tehát hogy ugyanúgy a kazánok többsége, és itt sem jelenthetem ki azt, hogy most minden kazán így működik, de a kazánok többsége esetében van egy ilyen lehetőség, ahol, ha a kazánból érkező két vezeték az egyik, az valamilyen feszültség. Általában 230 volt, ott nem szokták le transzformálni, és akkor 230 volt változó feszültség, lesz benne váltakozó feszültség, és ha ezt a feszültséget összeérintjük a másik vezetékkel, akkor elindul a kazán, hogyha bontjuk ezt a kapcsolást, akkor pedig leáll a kazán. A legegyszerűbb vezérlések így működnek. Szerintem a hallgatók 80 százaléka, akinek gázkazánja van, az találkozott a komputernek a megoldásaival. Faji egyszerűségűek működnek, teljesen megfelelőek ezekre a kapcsolásokra. De mi van, hogyha mi ennél egy kicsit többet szeretnénk? Az egyik az ugye, hogy az elhelyezett termosztátunk az általában, főleg hogyha családi házról vagy nagyobb lakásról beszélünk, az egy helyiségben van. Általában ilyenkor ugye azt szoktuk mondani, hogy a leghűvösebb helyiségbe rakjuk. Ez abszolút azt jelenti, hogy onnantól kezdve a többi helyiséget túlfűtjük. Mit lehet ilyenkor tenni? Hát hogyha még nincsen a radiátorokon megoldva a teljesen egyszerű bimetálos szelepmozgató, értsd, amikor nem egy nagy tekerőt tekerünk rajta, és nyitjuk, zárjuk, hanem van egy tűszelep, és ezt a tűszelepet nyitja-zárja egy teljesen analóg megoldás, hogy azok általában egy, kettő, három, négy, öt meg egy hópehely szokott lenni. Már ez a megoldás is sokat tud ilyenkor segíteni, hogyha fel tudjuk rakni, kifejezetten javaslom a közintézményeknek, ahol nincs az még például felrakva, olcsón beszerezhető és jelentős megtakarítást érhetünk el vele, hogyha azokat a helyiségeket nem fűtjük túl egyébként, amelyeket egyébként csak a termosztát alapján ilyenkor túlfűtenénk. Arra érdemes gondolni, hogy ilyenkor ezek a radiátor szerepek nagyon jók, de tegyem fel, hogyha valamelyik szobában valamiért hideg lenne, sokáig szellőztetünk, vagy hasonlók, nem fog bekapcsolni a fűtésünk, mert ez a radiátor szelep ugyan átkattan, hogy ő szeretne majd meleget, de sehol nem ad információt a gazdának, hogy akkor ő most fűtsön. Tehát ilyenkor előjöhet ez a probléma. Úgyhogy ilyenkor, hogyha ellépünk egy kicsikét az IOT világába, tehát az Internet of Sings ugye a dolgok internete irányába, vagyis olyan vezérlőt keresünk, ami valamilyen szinten majd kommunikál, nem is feltétlenül szükséges, hogy az internettel kommunikáljon, de legalább valamilyen vezérlővel kommunikáljon, ami bekapcsolja a gázkazánt. Ez többféle rendszer lehet, mindjárt név szerint is meg fogom nevezni, hogy milyen rendszerekkel lehet ezt megoldani, de először tisztázzuk a gázkazános fűtésnél is, ugye már említettük a múltkori részben is, de hogy egy gázkazánnal sok mindent tudunk megfűteni. Tudjuk a radiátorokat, lehet a hagyományos gravitációs elven működő rendszerünket okosítottuk anno, vagy gázkazánnal kvázi. Tehát, hogy megkapott egy régi öntöttvas, radiátoros verzió, megint csak visszautalok a közintézményekre, ahol még előfordulhat, hogy ilyenek vannak, és gravitációs elven működő fűtésrendszer-kvit és kör van kiépítve. Ott általában az volt a megoldás, hogy végigment a cső és a radiátorokon vannak ugye a szelepek, amiket vezérelhetjük. Itt jön esetleg elő az említett szelepvezérlő. Aztán van utána ugyanez a radiátoros megoldás, de akkor már padlón elvezetve, kvázi külön-körre véve osztógyűjtőről érkező fűtés, ez még mindig a magasabb hőmérsékletű. Itt mind az alacsony és a magas hőmérséklet között nagyjából ott a negyvenegy-néhány fok környékén veszünk fölfelé, illetve lefelé irányt. A magasabb fűtési hőmérséklet szükséges az általában ilyen radiátor és ilyen jellegű megoldásoknak a fűtéséhez, hiszen ott egy kisebb felületen kell nagyobb energiát leadnunk, míg alacsonyabb hőmérsékletűnél, tehát ez a 35 fok környéki maximum szokott általában lenni azért a felületfűtéseknél, ami a padlófűtés lehet, fal vagy esetleg mennyezetfűtés lehet ilyenkor. Itt ugye jó nagy a felületünk, kis csövek mennek, viszonylag alacsony hőmérsékletű vízzel, vagy pedig folyadékkal, ugye itt etilénglikolt is szoktak beleönteni, pont ezért ne fagyjon el, satöbbi, satöbbi, de hogy ez lehet ilyen szinten szétválasztani. És itt ez azért fontos, mert hogyha ez a rendszer osztógyűjtőn van, akkor másképpen vezéreljük, minthogyha a radiátor szelepeken kéne vezérelni. A radiátor szelepeknél a radiátor ott van a helyszínen, most meglévő házakról beszélünk, meglévő otthonokról beszélünk. Itt mindenképpen valami olyan megoldást kell találnunk, amivel ugye kommunikálni tud, ez az esetek 99,5%-ában rádiós megoldás lesz, valamilyen rádiós kommunikációt fog igénybe venni. Ha megnézzük a piacot és hogy működik ez a történet. Nagyjából ugyanazt tudja az okos radiátor, szelepvezérlő, angolul csak TRV-nek hívják, termosztatic radiator wallnak a rövidítése. Ugyanúgy működik, mint a korábban említett bimetálos egyszerű analóg megoldásunk, amivel ő többet tud, azon kívül, hogy ott helyben méri a hőmérséklet ugyanúgy, mint a bimetálos mód. Az, hogy egy az, hogy tudunk beállítani rajta általában, most még megint csak azt mondom, hogy ne kommunikáljon kifelé, szimplán csak legyen digitális, de lehet mondjuk beállítani időzített hőmérsékleti görbéket. Ez mondjuk egy szigeteletlen háznál, radiátoros fűtésnél jobban érezhető és jobban használható, olyan szinten, hogy valóban le tud esni a hőmérséklet néhány fokkal is akár napközben, hogyha ilyenkor nem fűtünk, és utána majd a felfűtésnél visszaállítjuk. Nyilván itt megint lehet játszani azzal, hogy mikor hány fok van, ugye szoktak különböző számokat mondani, hogyha egy fokkal csökkentjük a hőmérsékletet, akkor hány százalék energiamegtakarítást érhetünk el.

- Igen, szerintem amúgy ez fontos, és nem tudom, hogy erre van-e vagy bármilyen intimer, hogy tegyük föl, van egy okos gázkazánunk, majd mindjárt megbeszéljük, hogy mit tud, de azt biztosan tudja, hogy én távolról vagy időzítve beállítom, hogy mikor kezdjen el fűteni. Mert hogyha napközben nem vagyok otthon, akkor minek fűti a lakást. De itt azért bejön egy kérdés, hogyha nagyon lehűl a lakás, akkor jobban megszívom, hogyha egy lehűlt lakást kell, mit tudom én, nap végére felfűtenem, mondjuk, nem tudom, most mondok-e, mondjuk lehűlt 14 fokra. Most mondtam valamit. Az azért hűvöske. Ott már azért kell a bundabugyi, és mondjuk én fel akarom húsz fokig fűteni, vagy azt csinálom, hogy folyamatában napközben 18 fokon tartom állandóan. Melyik a jobb? Gazdaságosság szempontjából.

- Mind a két véleményt hallani fogod, mert itt megint sok paramétert függ. Elmondom, hogy miért. Tehát, hogy normál esetben, hogyha minden helyzet ideális, akkor ne fűtsünk napközben, mert a hőntartás ugyanúgy visszafelé is igaz, tehát hogy energiát igényel. Na most a fűtés hatékonyságától függ, hogy mennyi idő alatt és milyen hatékonysággal tud dolgozni az a fűtőeszközök. Ugye itt nem az van, hogy Earlingon ugyanakkora a hatékonysága, minthogyha 100 százalékos teljesítménynél adja le a fűtését. Általában van egy ilyen teljesítménygörbék, a hatékonysága meg valahol ott a 40 és a 80 százalék között szokott lenni ennek a kazánnak. Tehát az lenne az ideális nekünk, hogyha kazánunk úgy működik, hogy lehetőleg minél hatékonyabban. Az adott, akár villanyról, akár gázról beszélünk, az adott hordozóból a lehető legtöbbet tudja ilyen szinten kisajtolni. És itt jön elő a kérdés, hogy a kazánunk, mondjuk tegyem fel, hogy mi mondjuk reggel, mondjuk 8 órától, mert akkor már nem vagyunk otthon, mondjuk délután 4 óráig nem igényeljük, hogy otthon magas hőmérséklet legyen. Legyen mindenképpen egy olyan temperált hőmérséklet, hogy az eszközök ne fagyjanak el. Tehát, ugye ezért szokták mondani, hogy azért 7-8 fokot ne engedjük az alá, mert akkor elfagy a fűtésvezeték, satöbbi, satöbbi. Tehát, hogy az nem tesz jót semminek, csapok, satöbbi. De ha megnézzük, és ezt megint azt kell mondanom, hogy megint tapasztalat kérdése, kitapasztalás kérdése a házaknál. Egyébként itt viszonylag jól lehet közelíteni, mert ismerjük a fűtőeszközöknek a hatékonyságát. Tehát előfordulhat, hogy ő, amikor a hatékonysági zónájában fűtés tartja meg, temperálja a hőmérsékletet, akkor nem kell annyiszor bekapcsolnia, akkor is csak mondjuk alacsony hőmérsékleten kell futtatnia, sokkal hatékonyabb, akkor előfordulhat, hogy napközben érdemes bekapcsolni, mert az, amikor mondjuk hazaérek, és azt mondom neki, főleg, hogyha nem okos verzió van, hogy most négykor hazaértem, de rohadtul fázok, bocsánat a kifejezéssel. És akkor most huh, csattintsunk oda, 100 százalékra felpörög a fűtés, és akkor mondjuk a hatékonysága lecsökken, mondjuk 90 százalékról 60 százalékra, akkor lehet, hogy lényegesen több gázt fogunk elfogyasztani így, mintha csak napközben kicsit pislákolt volna. Ez ugyanaz, mint az inverteres klímák esetében ugye pont ugyanez a játék, hogy az inverteres klíma egyébként, hogyha mindig folyamatosan megy és tartja a hőmérsékletet, akkor ott is inkább érdemes tartani az adott hőmérsékletet. Még ha egy alacsonyabb hőmérsékletet, nem 14 fokot, de mondjuk a huszonkettőre lecsavarjuk, mondjuk tizenkilencre, vagy hasonló a napközben, akkor jelentősen igaz. Ez akkor válik érdekes játékká, amikor elkezdjük szigetelni a házat, vagy alapból olyan vastagak a falak, hogy nagyon nagy a hő tehetetlensége, vagyis nem fog kihűlni a ház mondjuk 2-3 napig tartja majdnem az egy fokos hőmérsékletességgel a hőmérsékletet, akkor ott igazából nincs mit játszanunk, mert olyan esetekben a falak, meg a padlónak a tárolt energiája, amit visszaad, az elég ahhoz, hogy megtartsa ezt a hőmérsékletet, akkor napközben el se kell indulni a kazánnak, de ezt látjuk, és egyébként akkor nyugodtan hagyhatjuk ilyen módon. Igazából ahol sokat tudunk veszíteni a kazánoknál, gázkazánok esetében, energiában, mint gázban egyébként, mint pedig áramban, mert ezt sose gondoljuk végig, hát mi azért bent van egy 70 wattos motor, és na, kit érdekel. Na, de hát hogyha mondjuk, téli időszakban a kazán megy mondjuk naponta 12 órát, mert kénytelen menni a kazán 12 órát, akkor az 12 órán keresztül fogja azt a 70 wattot felvenni, mert akkor viszont kering az a keringető szivattyú. És máris akkor lehet számolni, hogyha ez így van, akkor mikor fogy el az idézőjelbe téve kedvezményes tarifa, és lehet, hogy egyébként ezt a szimplán a felét legalább megeszi, csak a keringető szivattyú.

- Jó, meg hát erről, hogy hogyan számolták ki ezt az átlagot, arra az is megérne egy misét, de erről már nagyon sok ember beszélt, hogyha mondjuk én elkezdek, a málnásban biztosan látom, mindenhol látom, nagyon sokan elkezdték számolgatni, méricskélni, videókat látok Facebookon, hogy emberek veszik föl a dolgaikat. Jó, most ezt csináltam, most ennyit fogyasztok, ha odarakok valamit, akkor csak ennyit fogyaszt, tehát játszadoznak az emberek, para van mindenkinél. Ha mondjuk van egy okos eszközöm, amivel legalább annyit tudok mérni, hogy látom azt, hogy mennyi a fogyasztásom, meg mondjuk látok egy olyan görbét, hogy mikor kell mondjuk felfűteni a lakást. Mi az, amire így leginkább oda kell, hogy figyeljek? Tehát hol csúszhat el ez az egész? Azt hiszed, hogy jó, de aztán rájössz, hogy rohadtul nem.

- Alapvetően az ember biztos mindenki találkozott azzal, hogy főleg a szigeteletlen, sarkon lévő szobáknál sokkal hamarabb kihűl a szoba. Vagyis azt jelenti, hogy hiába állítom be a termosztátot, beállítom mondjuk egy kedves 21 Celsius fokra, és már 20 fokra leesett a hőmérséklet, mire elindul a fűtés, és mire elkezdi a szobát fűteni, akkor majdnem 19 fok van, és akkor kezd emelkedni a hőmérséklet. Ezzel a viselkedést, ezt a hiszterézissel szoktuk leírni, ami azt jelenti, hogy megnézzük azt, hogy amikor elkezdünk fűteni, akkor közben mire elindul a fűtés, és tényleg elindul, és egy fokot majd emelkedni fog a hőmérséklet. Közben lesz egy esése-e benne, tehát hogy lejjebb esik-e, illetve mennyi energia, mennyi idő, per pillanat nyilván egy radiátoros, hogy egy építésnél az időt tudjuk mérni közvetlenül. Mennyi időnek kell eltelnie, hogy ez visszatérjen ez a hőmérsékleti görbe? Mert ez miért fontos? Azért fontos, mert akkor nem úgy állítjuk be a fűtésünket, nagy lengésre, hanem úgy állítjuk be, hogy már tudjuk, hogy oké, akkor az okos termosztátokon, okos vezérlőkön meg lehet oldani, hogy fölfelé is, meg lefelé is különböző mennyiséget engedjen esni. Tehát, ha beállítom azt, hogy 21 fok legyen, akkor ő, amikor már elkezdett leesni, és mondjuk 22-ről 21 és félre elkezdett leesni, akkor be fogja kapcsolni a keringető szivattyút és elindítja mondjuk a fűtést, hogy amikor elérte éppen a 21 fokot, akkor onnan már ne menjen tovább lefelé, hanem induljon fölfelé. És ez fölfelé is igaz. Egyébként meg lehet nézni, hogy hopp, most elzártam, a radiátor felületétől függően mekkora lesz még a plusz energia leadás, amitől a hőmérséklet emelkedik. És ugye alapvetően megint bejön a probléma, hol mérünk hőmérsékletet.

- Igen.

- Ugye eddig teljesen egyszerű volt, ott volt a radiátor, vagy a parapeten a hőmérsékletet, azt konkrétan az eszköznél mértük, és azt mondtuk, hogy ott van 24 fok. Az, hogy tőle két lépésre mondjuk meg egy méter húsz centire, vagy egy kilencvenen, mondjuk, ahol az ember feje van a magasabbaknak, meg a gyereknek mondjuk, akinek nyolcvanan van a feje, ott mondjuk akár két fok hőmérséklet különbség is lehet. Ezzel nem számoltunk, vagy nem figyeltük, és akkor mindig ez jön elő, hogy amint elkezdünk mérni, akkor kétségbe esünk, hogy úristen, valami nem jó. Igen, mert eddig azt mondtuk, hogy ez az egész egy fekete doboz, egy darab számot látunk belőle, ami oda van írva, hogy 24, vagy jobb esetben a 4-es szám a tekerőn ugye, az még jobb, mert akkor nincs is hőmérséklet hozzárendelve. Nem véletlenül négyes szám van rajta, merthogy nem úgy fogja belőni a hőmérsékleti értéket, az az eszköz, hanem az egy ingadozó érték, ami mondjuk a 20 és a 24 fok közötti tartományt jelzi. Tehát ahogy látni fogjuk, hogy minél pontosabban kezdünk el mérni, annál több problémánk lesz. Hol mérjük? Ja, hogy itt huzat van. Ja, hogy itt egy csomó ilyen probléma előjön, és az embernek kénytelen beleásni magát. Tehát hogyha szeretnénk mérni, akkor nyilván egy fűtésnél az első pont, amit meg tudunk mérni a hőmérséklet, talán ez a legegyszerűbb és a legolcsóbb, és ennek a folyamatos követését meg tudjuk oldani. Ugye itt amikor mérésről beszélünk, akkor mindig el szoktuk mondani, hogy egy mérés nem mérés, satöbbi, satöbbi, és eljutunk odáig igazából, hogy ez akkor jó, hogyha a nap több szakaszában van folyamatosan adatunk róla. Lehetőleg nem több, mint 5 perces intervallumos eredményekkel, mert most akárhogy nézzük, hogyha fűtünk, és öt percenként veszünk mintát, az már lehet, hogy már túlfűtéshez vezet, mire reagálunk. Úgyhogy, ha hőmérséklet szabályozás szokott lenni, akkor két megoldás szokott általában lenni. Ha nem gyorsan változik a hőmérséklet, akkor öt percenként van mintávételezés, illetve mondjuk 0,1-0,2 Celsius fokos változásonként van. És akkor ezzel jól le tudjuk fedni, hogyha éppen fűtünk, akkor gyakrabban kapunk adatot, de egyébként, hogyha beállt a hőmérséklet és nem nagyon változik, akkor pedig ritkábban kapunk adatot. Mit tudunk ezzel az adattal kezdeni? Hát, amit említettem, először is tudjuk, hogy hogy leng ki a szobában a hőmérséklet. Látni fogjuk, hogy melyik a kiindulásunk, tehát a leghűvösebb szobában lévő termosztát alapján melyik szobában fűtünk folyamatosan túl, melyik szobában van esetleg kevesebb a fűtés, illetve azzal is számolnunk kell, hogy melyik szobát mire használjuk, tehát mondjuk egy dolgozószobát napközben használunk este, nem, addig a hálószobát általában este használjuk reggel, nem. Tehát, hogy itt is be lehet variálni, hogy a szobának mikor kell magasabb hőmérséklet, vagy mikor kell kisebb. Na, ezeket tudjuk, akkor már be lehet állítgatni a radiátor termosztátjainkat, akár a csak digitális, de nem internetre kötött egyszerű, programozható termosztátjainkat. Ezek még mindig nem fogják leadni a jelet, hogy szeretnénk fűtést, még mindig ott járunk.

- Nagyon az elején.

- Igen, a nagyok az elején. De már azt mondhatjuk, hogyha elindul a fűtés, akkor nem fűtjük feleslegesen a plusz szobákat. Ez azt jelenti, hogy a kazánnak sem kell több energiát befektetnie, többet melegíteni, vagy a kazán úgy működik, hogy van egy elmenő vize, meg egy bejövő vize a radiátor felé, illetve a radiátor felől, és a kazán úgy állítja be magától azt, hogy milyen teljesítménnyel fűtsön az újabb kazánok, hogy megméri ezeknek a hőmérsékletét, és minél közelebb kerül a kettőnek a hőmérséklete, tehát azt jelenti, hogyha a kimenő fűtővíz, meg a bejövő fűtővíznek a hőmérsékleten megegyezik, akkor már nem tud több energiát leadni a lakásba, akkor nem kell tovább fűteni. És akkor nyilván azt jelenti, hogy ahogy közeledik ez a két érték egymáshoz, úgy veszi lejjebb a teljesítményt, a fűtőteljesítményt, pont azért, hogy mindig a hatékony zónában próbáljon mozogni. Nekünk ezzel semmi dolgunk nincs, nem kell kicsit tekergetni hozzá semmit se. Ugye egy lángmoduláció, meg hasonlókat. Olyan mindig olyan, megmondom én is, amikor a gázkazánunkat beszereltettük, akkor gondolkodtam rajta, hogy hú, hát majd kell egy olyan izé, hogy látom a lángmodulációt, meg ilyet. Minek? Mert ugye ezt el akarták, el akarják neked adni, nyilván, hogy ott van egy fali vezérlés, látszott minden paramétert. Az ilyen Data Frick-eknek, mint én, aki szeret sok adatot, annak hú, igen, igen, igazából nagyon jó, és mit csinálsz vele?

- Hát igen, mert nem tudsz belenyúlni.

- Nem, nem. De még ha bele tudnál is nyúlni, az miért lenne jó, amikor a kazán ezt szépen mindet elvégzi. Tehát, hogy tök felesleges. Tehát, ne vegyük el a kazántól azt, amit egyébként ő teljesen jól csinál, és egyébként minden otthon okosítás esetében ez egy nagyon fontos paraméter, tehát ami működik, azt ne rontsuk már el. Tőle vehetünk információt, neki adhatunk információt, de ne rontsuk el azzal, hogy mi átvesszük a feladatát. Nagyon-nagyon sokszor futottam egyébként bele abba is, hogy meglévő vezérléseket levettek és azért felszereltek okosotthon vezérlést, hogy majd mi ezt az okosotthonból vezéreljük. Minek? Alapvetően ezeknek a vezérléseknek minden esetben van valami berendezésük, mint a gázkazánnál is, hogy menjen vagy ne menjen, ennél általában több szokott lenni. Tehát, hogy több információt tudunk neki adni. Vannak olyan esetek, amikor a meglévőhöz képest mi újat előrébb szeretnénk lépni. Tehát itt például az osztógyűjtő vezérlés jön megint elő, hogyha az osztógyűjtőn szeretnénk a szelepeket vezérelni, és ezt kvázi a gázkazánunk nem csinálja meg, akkor nyilván ott nekünk valamit tennünk kell, de akkor is a gázkazánnal beszélgetni kell, a keringető szivattyút el kell valahogy indítani. Tehát, hogy ezeket a rendszereket meg általában úgy alakítjuk ki, hogy akár van internet, akár egyéb, satöbbi, vagy nincs, ennek akkor is mennie kell. Ezért szoktam azt javasolni minden esetben, hogy amit lehet, azt idézőjelbe téve céleszközzel, buta eszközzel oldjunk meg, és mindig a végpontokon, mint a fali termosztát, akkor a radiátor szerepek, a végén satöbbi. Ezekkel befolyásoljuk a dolgokat, adjunk visszajelzést a rendszernek természetesen, mert mondjuk az nem egy jó állapot, hogy a kazán megy, mint az őrült, és közben mindenhol elzáródott a radiátorszelep. Egy az, hogy lecsökkentjük a melegítendő víznek a mennyiségét is, ami a kazánt sem fogja szeretni, nem fog felrobbanni. Tehát az új kazánok védve vannak ez ellen, de semmiképpen sem hagyják el.

- Nekem volt olyan kazánom, ami kuttyogott, amikor.

- Igen.

- Az bajos volt.

- Igen, hát felforrt benne a víz, igen, így van. Tehát, hogy főleg ugye az új típusú megoldásoknál, ahol már viszonylag kevés víz forog körbe, ott azért pont ezért szokott egyébként egy bypassag lenni. És ezért van az, hogy méri a hőmérsékletet a kimenő és bejövő víznek, hogy abban a pillanatban, amikor egy bizonyos hőmérsékletet túllépett, akkor ő le is vert, tehát leállt, van ilyen biztonsági lépés benne a kazánba. De ezt hagyjuk a kazánra, meg a kazánnak a részére. Ha azt gépészekkel ki lett építve egyébként az osztógyűjtő vezérlés és hasonlók, akkor szimplán adjunk neki információt, vagy vegyünk le belőle. Tehát az tök jó, hogyha tudjuk, hogy most éppen fűt a kazán, vagy nem fűt a kazán, mert látjuk, hogy egy napja nem ment, akkor lehet, hogy baj van. Tehát, hogy ez egy információ lehet. Amiről esetleg tud is szólni nekünk az eszközünk, de az tényleg felesleges, hogy most beleállítsunk és mindenféle jelleggörbéket és egyebeket állítsunk, azt állítsa a kazán, mert arra találták ki.

- Jó, oké, vannak ezek a buta, de mégis segítő megoldások. Engem rohadtul érdekel, hogy mi a másik véglet, amikor minden rohadt okos, és mondjuk egy kazánnál mi az, amit te ismersz, mert én annyit tudok, hogy egy fullokos kazán, van egy kicsi kijelző, meg telefonomon megmutatja a dolgokat, de hogy ez jó, ezt mindenki tudja, aki akar, de hogy milyen plusz funkciókkal van az ilyen rohadt okos kazán ellátva. Illetve ez hogy kapcsolódik be? Gondolom, az oké, hogy van egy kazán, de hogy aztán egy rendszerben ez össze tud rendesen állni.

- Abszolút. A kazánok esetében az okos kazánként eladott kazán mit szokott általában tudni? Hát a korábban beszélt hiszterézist, illetve a napi jelleggörbét képes megtanulni. Anno a nesztermosztát volt az első ilyen a piacon, ami feltételezi rögtön, hogy interneten leszünk. Tehát, hogy ezt nem itt helyben fogja elvégezni, hanem a Google, egyéb esetben meg a szolgáltatónak a szerverei fogják kiszámolni, hogy most elindítsuk-e a fűtést, vagy éppen most leállítsuk-e a fűtést. Ahogy említettem, a ki-bekapcsoláson kívül azért lehet egy leadható teljesítményt is kérni a kazántól. Tehát tudjuk azt mondani neki, a kazán tud azzal számolni, hogy most csak egy szobából jön egy fűtőigény, és akkor azt viszonylag kevés energiával szépen lassan fel lehet fűteni, nem kell neki tolni, mint az állat, hogy túlfűtsük, hanem szépen lassan, vagy az összes szobából érkezik, tehát hogy mondjuk négyszer-ötször akkora energiaigény érkezik be. Mert akkor a kazán szépen tudja hangolni magától, hogy oké, akkor most lényegesen nagyobb fűtőenergiát kell befektetni, mert gyorsan le fog hűlni a víz. Már tudom előre, mielőtt még visszaért volna a hűtővíz, hogy ez így van, tehát az elejétől kezdve tudom ezt biztosítani. Ez többféleképpen megvalósítható vezérlés. A legtöbb okos kazán, tehát ami már épületgépészetre alkalmas kazán, azokban általában mindig van valamilyen olyan bemenet, amivel mi ezt tudjuk szabályozni. 0-10 volt, vagy valamilyen adatbusz, vagy valami hasonló módon. Tehát, mit tudunk neki információt adni, hogy most tekerd fel a kakaót, mert most szükségünk van erre, tehát ilyen szinten tudunk nekik jelezni. Hívjam úgy, hogy dizájn okos kazán, az körülbelül általában abból szokott kinézni. Alapvetően mindig ez a probléma, és több gyártónak a képviselőjével is beszéltem, és ugye ez mindig a marketingért, tehát hogy honnan jön a kezdeményezés, tehát alulról vagy fölülről, tehát a fejlesztésről jön, vagy a marketing mondja, hogy akkor mostantól kezdve okos termékeket gyártunk, tudok sorolni néhány ilyen terméket, ami így indul. Általában mindig oda lyukad ki, hogy de jó, tudjuk telefonról nézni. Jobb esetben vezérelni sem nagyon, de nézni tudjuk, hogy megy. Mint említettem, lángmoduláció stb. Nagyon jó, ezt átrakták most mobiltelefonra, amit korábban a falikijelzőn van, mit csinálunk vele? Tehát az emberek 99,9 százaléka semmit. Akinél gépész végzettsége van, és majd be akarja hangolni a kazánját, annak mondhat valamit, de a többieknek nem, viszont baromi drágábban került onnantól kezdve a kazán, akik odafigyeltek erre, és azt mondták, hogy oké, már egy termosztáttal is legyen okos, tehát hogy azt mondom, hogy a meglévő rendszeremben csak az az egy kanóc lógott ki a falon, nem veszek most semmi többet, arra rárakom a kazánhoz adott okostermosztátot, és az majd beszélget a kazánnal. Nyilván ott a kazán, ahogy említettem figyelembe tudja venni, hogy mennyire van lehűlve a szoba, mennyire kell sok energiát adni a rendszeren keresztül, tehát ezzel hangolni tudja a működését, vagyis a hatékonyságát, vagyis a fogyasztását. Tehát, hogy ez-ben játszik, illetve ott már előjön-e az, hogy akkor akár tetszőleges számú plusz egységet is ki tudunk helyezni, ott is tudjuk mérni mondjuk a hőmérsékletet. Akkor még nem szabályoztunk semmit pluszban, csak azt látjuk rögtön a helyiségekről, hogy ott van-e plusz hőmérsékletigény, vagy csak abban az egy helyiségben látjuk, amit említettünk, mondjuk a leghidegebb helyiség, ahova lerakjuk a fűtést. És akkor utána jön elő az, hogy oké, de akkor ezt szabályozzuk is, és akkor előfordulhat, hogy akkor vagy az osztógyűjtőnél, és ezt nyilván nem most találták ki, már az osztott gyűjtéses gyűjtővezérlési megoldást, eddig is voltak ilyenek. Idézőjelbe téve nem okos, mert hát mit nevezünk okosnak. Ha azt nevezzük, hogy internetre kötött, akkor nem okosak voltak. Viszont azért voltak olyan komoly gépészeti megoldások, mert eddig is akár vezetékes buszos megoldással, akár teljesen alagút megoldással, ahol egy komplett ezer négyzetméteres múzeumot, vagy bármit kellett őt tartani, tehát eddig sem volt ez idegen, csak eddig nem az otthonainkban kellett ilyen szinten dolgozni. Vagy általában, ha az otthonokról volt szó, akkor ott komolyabb méretű, komolyabb kivitelezésű épületeknek a vezérléséről, gépészeti vezérléséről beszéltünk. Így, hogy most már oda akarunk figyelni arra is, hogy mennyi energiát fogyasztunk, tehát vezérelni akarjuk az otthoni fűtéseket, ezek a megoldások a rendelkezésre állnak, összevetve a kifizetett gázzal most már bőven megéri. Tehát megtérülésben tudunk úgy számolni, hogyha ilyen eszközöket veszünk, akkor egy fűtési szezon alatt megtérül, nem 5-10, hanem egy fűtési szezon alatt megtérül. Ezt, hogyha bármilyen közületekre, vagy iparról beszélünk, akkor van úgy, hogy egy hideg hónap alatt bőven megtérül a jelenlegi gáz. Nagyon egyszerű, hogyha megszámoljuk azokat, most nem a pizzériákat említem, akiknek gázfűtésű sütőjük van, de mondjuk azt mondom, hogy egy nagyobb irodaépület vagy hasonlók esetében azt, hogy korszerűsítik a fűtést. És itt tényleg nem arra kell gondolni, hogy most az összes fűtőtestet lecserélni, persze, ahol öntöttvas radiátorok vannak, és 1958-ban készült szelep van még mindig rajta, ott elkerülhetetlen lesz ezeknek a cseréje. De ott sem kell az egész csövezést meg mindent cserélni, ott valószínűleg a radiátort, meg a szerepeket kell cserélni, már csak azért is, mert ezzel az öntöttvas radiátorral másmilyen szerepet nem fog találni, amivel vezérelheti, de ott bizony komolyan számít, hogy mennyi energiát ad le. Most itt is egy irodaházban ülünk egyébként. Télen tipikusan jellemző, hogy 26-27 fok van, a kazán fölött vagyunk. Ez nyilván azért van, mert az épületnek a túlsó végében is, hogy legyen meleg, ahhoz nyomni kell a hőmérsékletet. Na most egy normális vezérlésnél semmi probléma nem lenne. Levesszük itt a fűtést, beállítjuk, hogy ennyi legyen, és kész. Még csak visszamehetek a bibliai hálós megoldásra, tehát már egy ilyennel. És itt a fűtési költségek egy ilyen irodaházban azért a 6-7 millió per január összegben mennek csak gázból. Na most gondoljunk bele abba, hogy ez a 6-7 millió forintból mondjuk, hogyha csak azt mondom, hogy 20 százalékos megtakarításunk van a 6-7 millió forinton, tehát 1,2 millió forint környéke, és ebből mondjuk 500 ezer forintot rászántunk, akkor már egy hónap alatt 500 ezer forintot megspóroltunk, a következő hónapban meg majd ezt az egymillió kettőt.

- Ja, és az amúgy lakásoknál is abszolút ugyanígy visszajön. Ami nekem még így kérdés a kazánnal kapcsolatban, hogy azt meg tudom-e mondani, főleg, hogyha tudja a kazánom, hogy egy nagyon okos kazán, hogy na, milyen, hogyan kell fűteni, mire kell, hogy mikor kell a kakaót odatolni, hogy lehet, hogy lesz a kérdés. Azt meg tudom neki mondani, hogy haver, figyelj, egy hónapban ennyit használj föl. Ennyit van, oszd be szépen!

- Lehetne, eddig még nem volt rá példa.

- Már úgy vagyok benne, hogy lesz.

- Ugye, mert ez a legfőbb probléma, mert szerintem az emberek nem is a hőmérséklet felől fogják megközelíteni itt a problémát, hanem sokkal inkább a fogyasztott gáz mennyiségétől, hiszen van ez a csodás rendszerünk, hogy egyszer csak ott, addig fogyaszthattál, onnan is fogyaszthatsz, csak rohadt drágám, ezért azt fogják figyelni, hogy mikor vegyek el, és szerintem az lesz, hogy holnap végén, így most már nem kapcsolom fel, mert mindjárt átesek ezen a ponton. Az lenne a legideálisabb, hogyha azt mondanám a kazánomnak, hogy figyelj, van neked egy hónapod.

- Próbálj meg ebből gazdálkodni, szóljál, amikor közelítek hozzá, próbáld meg, mert ugye, kérdezted, csak nem akartam közbevágni, mert nagyon benne voltál a gondolatmenetben, hogy mitől okos a kazánom, hogy csatlakozik, nem, szerintem onnan kezd el okos lenni, amit előző évadban is rengeteget beszéltünk, hogy nem attól lesz okos, hogy odatettem és működik, hanem rám szabja az én életemet, ami tök egyedi, mert azt csak én élem, rám szabja a körülöttem lévő kényelmi és használati eszközöket. Tehát szerintem onnantól lesz okos, hogy elkezdi megtanulni az én életvitelemet és próbál mindig segíteni. Én mondom, én vagyok a döntéshozó.

- Igen.

- Tehát én döntök, de akkor is segít neked és ésszerűen, mert például nekem a legtöbb okos eszköznél, vagy bár az nem tetszik, amikor észszerűtlenül próbál nekem megmondani bármit, nem, ésszerűen. Tehát tudjam azt, hogy figyelj, elmondom a kazánomnak, ennyit van, ezt osztd be. Ha túllépsz, nem gáz, nyilván, de szóljál.

- Tüntetést kapsz.

- Igen, igen, szóljál. Vagy legyen valami. Tehát ez most egy olyan funkció lehetne, egy olyan piaci rés, amire mostanában rohadt sokan vágynak.

- Abszolút. Ezt most jelenleg nyilván a kazánok irányából lehet megfogni. Itt ahhoz, hogy ez működjön, nyilván áramlásmérő kéne, tehát az, hogy a gáz mennyiségét digitálisan tudjuk mérni. Ezt ugye mi semmiképpen sem fogjuk tudni beszerelni, tehát egy gázról beszélünk. Tehát, hogy ezt még a sima szerelő sem úgy megy oda, hogy én bármit becsavargatok. Tehát, hogy nyilván a minősített gázszerelő fogja ezeket a megoldásokat biztosítani. A kazán lenne a legjobb megoldás rá valóban. Iparban nyilván ez működik, tehát olyan helyen, ahol bőven a 26 köbméter per órás mennyiség fölött dolgoznak, tehát egy ipari környezetben, ott mérik ezeket, tehát ez megint csak rendelkezésre áll, csak ez még nem csurgott le hozzánk. Azt mondom, hogy két-három év, és biztos, hogy megjelennek ezek a megoldások, amikkel kábé tudjuk megint ez a 80-90 százalék pontosságra megmondani, hogy oké, itt van a vége, és akkor itt van. Sőt, nyilván itt megint csak az jön, hogy kalkulálni már most is tudunk. Tehát, hogy azt a tervezési modelleket most is tudunk alkalmazni erre, hogy napi ennyi, meg ennyi éjjel, meg fűtéssel így tudunk. Nyilván, amit említettél, a tanulási történet, hogyha megvan egy jól definiált jelleggörbe, hogy mikor, mekkora energiaigényünk van, mert ez mindegyiket vissza lehet fordítani kiló zsúrra, és akkor mindegy, hogy gázzal vagy villamos energiával adjuk le azt, ez az igényünk van, tehát ez lefordítható, ez számolható, és ott pontosan ismerjük már, ha mértünk, pontosan ismerjük az igényeinket, onnantól kezdve akkor már lehet ezt ilyen szinten tervezni. Egyelőre még ilyen kazán, végfelhasználói megoldásban nincsen sajnos.

- Szó, szó, szó, szó, szó.

- És ami még van nekem így fejemben, mert hogy most beszélünk a fűtésről elég rendesen, de hát azért például rengetegen főznek gázzal egy gázlángú ég, meg a legtöbb sütő is szerintem, azt hiszem, több a gázos sütő, nem?

- Hát mostanában elment a villamos, mert a légkeveréses megoldás.

- Igen, igen, igen, igen.

- De hogy azért még van gázos a tűzhely, meg hát a gáztűzhely. És semmi, én nem láttam semmilyen, hogy ott van valami megoldásom, hogy azt ott tudjam megfogni a keresztet, amit szóval értetek.

- Hát ott a szokásos nagyanyáink okosságai jönnek elő, tehát ugye nem véletlenül raktak vaslapot a gázlág elosztására, mert a vaslap tartja a hőmérsékletet, egyenletesen osztja el ugye, és utána rá tudunk mást is rakni, melegedni, hőn tart.

- Okos vaslap.

- Okos vaslap, így van. Nyolcszor annyiba kerül, mint a buta vaslap. Igen. Nyilván itt, ebben az esetben nem fogunk tudni olyan megoldást mondani, ami majd okosan, szép, porlasztja, izzítja, egyelőre. Most megint az a kérdés, hogy ebben mennyire fognak előrelépni. Eddig nem volt kérdés. A világ többi táján még most sem kérdés, tehát azért ha megnézzük a gázárakat, Egyesült Államokban, Kínában, Ázsiában, satöbbi, Dél-Amerikában, akkor látni fogjuk, hogy a gázárak nyilván nálunk okoznak problémát, csak Európa egy igen erős felvevőpiac, ami problémák Európában megjelennek, arra általában szoktak a gyártók reagálni, merthogy megfizetik Európában ezeket a dolgokat. Úgyhogy ez ilyen szinten még előre vihet is, hogyha energiahatékonyabban használjuk fel, leginkább a rajta lévő csap segít a gázcsövön, amit így elzársz, és akkor nem dolgozik vele az eszköz. Semmiképpen sem javaslom, egyébként sem, de ilyen esetekben sem javaslom a nyílt gázlánggal való fűtést. Ugye saját légterünkből vesszük el az oxigént, satöbbi, satöbbi. Tehát, hogy ez nem egészséges semmiképpen sem, de ezektől még jobban tartózkodjunk, merthogy az nem hatékony.

- És amiről még itt beszéltünk még az adás előtt, hogy nem tudom, hogy sokan használnak-e, de hát ugye most rengetegen a gázt megpróbálják kiváltani valamivel.

- Igen.

- És hogy ugye erről már beszéltünk, hogy automatikusan pellet adagoló, meg mit tudom én, hogy hívják, tehát hogy olyan fűtőtest, amibe bepakolsz valamit, ami ég.

- Világos, vegyes tüzelésű kazán.

- Mondjuk, igen.

- Tehát, hogy itt is azért vannak megoldások, de én most például azt látom nagyon sok helyen, hogy sokan cserélik, merthogy számolgatnak azért elég rendesen, és a gáztúlfogyasztás utáni fizetendő gázár, az brutál, tehát abszolút tízszer, és hogy jó, akkor inkább veszek, de mondjuk most a fával is ugyanez lesz. Most arra játszanak, amúgy én azt látom, hogy minden legyen, tehát ne legyen hiány. Az, hogy mennyibe kerül, az meg.

- Igen. Nyilván az van a legjobban bevédve, aki minél többfajta fűtési módot tud alkalmazni, mert az nem függ egyetlen megoldástól. Senkinek sem javaslom azt, akinek már meglévő gázmegoldása van, hogy az egészet kukázza. Ennél sokkal okosabb megoldás, hogyha kihasználja a saját kereteit teljes mértékben. Ez azt jelenti, és ez azért is fontos, mert jelenleg akár van hőszivattyú, akár nem, arányaiban azért a gáz a leghatékonyabb fűtési módszer, az tudja a leghatékonyabban leginkább leadni az energiát. Tehát ez azt jelenti, hogy amikor hideg van, akkor gázzal jobban megéri fűteni, mert sokkal gyorsabban, hatékonyabban lehet vele fűteni. Itt a hideg van, az nagyon attól függ, hogy mikor kapcsoljuk be a fűtésünket. Hát az, hogy milyen típusú fűtésünk van, tehát egy padlófűtés esetén teljesen más, mint mondjuk egy konvektor esetében. Illetve attól is függ, hogy a villamos fűtő közegünk hogyan működik. Tipikusan ugye a hőszivattyús megoldásokat javasolják. Ugye a klíma is, meg a hűtőgép is hőszivattyú, tehát hogy tisztázzuk, hogy maga ez egy elv, a hőszivattyú, hogy az energiát mozgatjuk egyik helyről a másikra valamekkora energia befektetésével. Itt minden esetben azt adjuk meg, hogy mekkora energiát tudunk mozgatni, hány kilowattos a klíma, és megadjuk a fogyasztást is, ami általában ennek a valahány százaléka, és ezt adja meg ugye a jósági tényezője minden esetben, hogy mekkora energia befektetésével, mondjuk egy kilowatt energia befektetésével mekkora energiát tudunk mozgatni egyik irányból a másikba. Itt fontos, hogy melyik irányból, mert a kültéri egységeknek a hőleadó felülete azért lényegesen nagyobb, mint a beltéri egységnek a hőleadó felülete, de azért már közel hasonló arányú számokat szoktak megadni, tehát egy kilowatt esetében mondjuk öt kilowattnyi fűtőteljesítményt tudunk biztosítani, tehát az az 5 kilowattot veszi kintről el és tolja be a szobánkba a fűtés gyanánt. Ez egy jó arányszám egyébként, hogyha ilyet találunk, akkor az jó. Úgyhogy ezzel kell számolnunk, és nem mindegy, hogy milyen hőmérsékleten adja le. Ennek is van hatékonysága. Klímától függően valamelyik mondjuk olyan 5-7 fok környékén adja le ezt a leginkább hatékony teljesítményét, és utána ahogy csökken a hőmérséklet, egyre több energia kell ahhoz, hogy átpumpáljuk az energiát egyik oldalról a másikra. Illetve vannak olyanok, amik kifejezetten ilyen jellegű hűtő-fűtő klímák, amik bizony mínusz 15 fokig is tudják tartani ezt a hatékonyságukat. Nyilván ez árban is jelentkezik. Tehát ezt kell megnézni, hogy az általunk használt klíma, vagy beszerzésre tervezett klíma hol adja le leginkább ezt a hol hatékonyabb, és utána, mikor már a hatékonyságából veszt, akkor lehet számolni, hogy hol éri meg átváltani gázra. Általában azt mondom, hogy 5-7 fokos, nyilván attól függ, hogy hány klíma van bent, meg hasonlók, de azt mondom, amikor már ilyen komolyabb mínuszokba elmegyünk, tehát mínusz tíz környékére, ott már a gáz olyankor mindenképpen jobb lehet, de akkor csak azokon a napokon kell rányomni a kakaót ilyen szempontból gázba, és akkor már tudjuk azt számolni, hogy jó, hogyha ezt használjuk, akkor nem használjuk el azt a keretünket csak erre, és az áramból sem használunk, tehát nem megyünk el a nem hatékony irányba.

- Nem egyszerű.

- Igen, nem egyszerű. Tudod, nekem az a legszomorúbb, és ezt lehetne órákig folytatni még, hogy amiről az előző évadokban is beszéltünk, hogy a tudatosság és milyen fura, hogy nem eddig voltunk tudatosak, vagy nem eddig tanultuk meg a tudatosságot, hanem amikor krakk van, és erre a krakra most mindenki ráfizet, mert tök mindegy, mid van. Ha azt használod, amit eddig, akkor tuti ráfizetsz, ha gáz van, attól úgyis túlléped, mert az lehetetlen annyit fogyasztani, mint amennyit előírnak, vagy hát ami így a rezsicsökkentett gáz megszabása, meg hát az, hogy variálnak állandóan, az megint parádé. Láttuk most, például itt Szegeden az egyik étteremből volt országos sajtóhír, hogy mekkora lett a gáz. Most a szentesi óvodának láttam a szemgázszámláját.

- Igen.

- Igen.

- Az gázszámlája volt, és ráadásul nem is egész augusztusban, hanem augusztus 1-től 16-ig, tehát fél hónap és egymillió forint.

- Igen.

- És ez a mi van?

- És nem a fűtés.

- Tehát ez a meleg víz.

- Igen.

- Igen.

- Tehát nyilván a főzés.

- Igen, igen.

- Most mindenki saját bőrén fogja ezt nagyon megtapasztalni. Európában nagyon szar helyzetben vagyunk, bár ugye nem tudom, így mondogatják, hogy hú, hogy Németország is így-úgy le fog állni. Na most nekem van sok ismerősöm, aki Németországban él, és így mondják, hogy hát jó, most egy picit drágább az eddigihez képest, de hát jól keresek.

- Igen, nem mindegy, hogy miből kell azt kifizetni.

- Igen. Szóval, hogy néha azt akartam mondani, hogy milyen jó lett volna, hogyha így az elmúlt, nem tudom, amíg nem volt gáz, nem volt para, amíg nem volt gáz, addig figyeltünk volna a gázon.

- Igen.

- Tehát hogy eddig. és nem most kéne, vagy nem most kell kéne.

- Valljuk be őszintén, ez az emberi természet tökéletes. Tehát hogyha belegondolsz, hogy minden pályázatra, meg mindenre az utolsó nap érkezik be, vagy esetleg a pályázati időhatáridő után öt perccel érkezik be a nyolcvan százaléka a pályázatoknak. Ez mindig jellemző volt az emberre, hogy halogat, halogat. Jó, majd amikor odaérünk majd, amikor odaérünk, ja, hogy már odaértünk, tehát ez azért jellemző. Nyilván azt még mindig hasznos mondani, hogy másfél évvel ilyen szinten előrébb állnak a tőlünk nyugatabbra lépők, hogy náluk már drágább másfél év óta a gáz. Nem véletlenül igaz egyébként az, hogy egyre több olyan különböző megoldás jön ki, ami teljesen hagyományos, semmi extra dolgot nem igényel, tehát ugyanúgy egy gázkazán, csak olyan funkciók vannak, mint amit te is mondtál, hogy ezek fogyasztás, satöbbi, satöbbi, optimálisabban dolgozom, tehát az energiahatékonyságot veszi szem elé, mert ez most fontos. És most már jönnek ezek a termékek, tehát nagyon örülhetünk, mert nem kell másfél évet várnunk, hogy kihorgásszuk azt, és kivárjuk azt, hogy most megérkezzen ez a fejlesztés. Itt lesz, nem mondom, hogy olcsó lesz. Tehát, hogy az biztos, hogy nem lesz olcsó, merthogy nagy az igény, és Európában nagy igény, miért is adnánk olcsón, hogyha az igény.

- Hát igen, de mondjuk, hogyha meg tényleg azt figyeled, hogy mondjuk itthon, akik nem tudom, tíz éve nem csináltak semmit a fűtési rendszerükkel, azért most így szépen eljött az idő.

- Hát, most előre kell hozni minden ilyen jellegű felülvizsgálatot.

- És legalább annyi mázli vagy szerencse van, hogy azért így az okos eszközök így a rendelkezésünkre állnak.

- Abszolút. Meg egy dologgal még adós vagyok, mert megemlítettem, hogy a parapeteket is lehet okosítani. Igen, van egy magyar megoldás, most már Kínából is rendelhető, mert a kínaiak nem másolták természetesen, de van egy magyar megoldás, amelyik semmi mást nem csinált, csak hogyha látott valaki gázparapetet, abból egy ilyen ronda színű réz, hát nem tudom, minek nevezzem, ilyen hosszú, felfújt lufi jellegű valami áll ki, ugye az a bimetál, ami méri a hőmérsékletet. És ez a megoldás úgy szól, vagy úgy működik, hogy egy peltier modul, aki nem tudná, mi az a PET J. modul, áramot adunk erre az eszközre. Mondjuk, úgy néz ki, mint egy fémlap, aminek mondjuk középen áramot adunk, és a fél lap egyik oldala melegszik, a másik oldala meg hűl arányosan. Na és ilyen peltier modul van benne, és ezzel az áram adásával szabályozza, hogy éppen hűtjük most azt a kis bimetát vagy fűtjük, tehát az ő elektronikus mérése alapján végzett hőmérséklet alapján szabályozza a gázkonvektornak a bimetáljának a hőmérsékletét. Kapcsoljuk ki, be a bimetál. Tehát nem avatkozunk be a gázkonvektornak a működésébe, normál működésébe, hanem ezt a biometált hűtjük-fűtjük, és ez alapján kapcsolgatjuk a gázkabátot, akár távolról is.

- Á, tehát van ilyen.

- De jó, és ez magyar. És ez egy magyar megoldás, igen. Na, jól van. Szerintem körbejártunk mindent, igen.

- Körbe eszközöket szerintem, ha megnézitek majd a honlapot, akkor ott találni fogtok. Szerintem Sónócba is rakok be linket rá, és akkor majd összeírogatunk eszközöket, hogy mik azok a konkrét eszközök, konkrét gyártók termékei, amit érdemes megnézni, vagy gondolkodni, mert ez egy akkora téma nyilván, amit jobban ki lehet fejteni.

- Igazából szerintem így körbejártuk így nagyvonalakban a gázhelyzetet, megyünk tovább majd a villanyra legközelebb?

- Legközelebb mindenképpen. Ugye a villanyban az a nagy előnyünk, hogy lényegesen könnyebben mérhető, tudunk otthon termelni, tehát hogyha úgy van.

- És viszonylag olcsóbban is terem, mint a gáz most jelen pillanatban.

- Igen, úgyhogy ezekről fogunk beszélni, az első részben a mérésről, termelésről, és utána át fogunk térni majd a fűtésre már megpedzegetett klímahőszivattyú irányvonallal.

- Jól van.

- Akkor maradjatok legközelebb is velünk. Kérdésetek lenne akár Kergőhöz, akár hozzám, akkor az info okosotthon.club, e-mail címre tudtok írni, írhattok a social media felületeinken és hozzászólhattok pont úgy, mint például Téglási Laci is hozzászólt a múltkori videókhoz, amivel kapcsolatban a következő adásban majd válaszolni is fogunk. Úgyhogy maradjatok legközelebb is velünk! Sziasztok!