OkosOtthon Club

Matter - Az IoT wifi-je?

March 15, 2022 Season 3 Episode 9
OkosOtthon Club
Matter - Az IoT wifi-je?
Show Notes Transcript

Ebben az adásban Kovács Krisztián, a Silicon Labs magyarországi igazgatója volt a vendégünk, akivel a CHIP kezdeményezéből született Matter porotokollról beszélgettünk. A Matter, amely alapjában változtathatja meg az okosotthon technológiák elérhetőségét, integrációját és telepíthetőségét, piaci elhelyezkedését és hogy mit is várhatunk a következő félévben, amikor nyilvánossá válik a Matter protokoll és megjelennek az első eszközök.

A Silicon Labs jelentős szerepet vállal számos IoT protokoll kialakításában, gondozásában és a hozzá kapcsolódó fejlesztésekben. A vállalat tagja a Connectivity Standards Alliance-nek, a Thread Group-nak, a Z-Wave Alliance-nek, a WiFi Alliance-nek, a Bluetooth SIG-nek, hogy csak a legfontosabb IoT szabványokat gondozó testületeket említsük.

Support the show

- Sziasztok! Ez itt az Okosotthon Klub következő adása. Ma egy nagyon izgalmas témával készültünk: vendégem Kovács Krisztián, aki a Silicon Labs magyar irodájának igazgatója, egyébként a globális alkalmazásfejlesztési csoport vezetője, és rengeteg-rengeteg olyan információról beszélgettünk itt már a podcast felvétel előtt, ami legalább 5-6 adást megtöltene. A mai alkalommal mégis arról beszélgetnénk, hogy hogyan kerül be a Silicon Labs ebbe a képbe. Vannak a hallgatók között szerintem, akik már hallottak róla, meg vannak, akik egyáltalán nem, és szeretnénk megmutatni, hogy miért is fontos a szerepe a Silicon Labs-nak itt az IoT illetve az okosotthonok világában, illetve beszélgetnénk most arról az egyre nagyobb nyomással a piacra kerülő sztori előtt, amit úgy hívnak szimplán csak, hogy Matter, és hogy kicsit megpróbáljuk megvilágosítani, mind üzleti, mind felhasználói oldalról, hogy miért is volt szükség egyáltalán erre, hogy bekerüljön a piacra, mi is ez, és ez miért lesz jó nekünk. 
 Szervusz Krisztián!
 - Sziasztok! Üdvözlöm a hallgatókat! 
 - Megtennéd nekem, hogy most az életpályádról egy rövid betekintést nyújtanál csak, hogy lássuk, hogy mennyi mindent csináltál, és hogy miért is vagy tökéletes partner ebben a beszélgetésben arra, hogy megvilágítsuk ezt a történetet.
 - Köszi a lehetőséget még egyszer és a meghívást a Podcastre. Én villamosmérnökként végeztem, de előtte szakközépiskolába jártam, úgyhogy már nagyon korán elkezdtem mindenféle audio és digitális dolgokat bütykölni. Beágyazott szoftverfejlesztési szakirányon végeztem, úgyhogy elég gyorsan beszippantott a mikrokontrollereknek a világa. A szakdolgozatot is egy vezeték nélküli hálózat fejlesztését végeztük gyakorlatilag egy kisebb csapattal az egyetem során. Egyetem után egy Integration Associates nevezetű céghez kerültem. Ez egy kis startup cégnek a magyar irodája volt. Kifejezetten integrált áramkörök fejlesztésével foglalkoztunk, és azon belül is kifejezetten vezeték nélküli termékek fejlesztését végeztük itt Magyarországon. Először, mint alkalmazásfejlesztő mérnök érkeztem a céghez, de nagyon gyorsan bedobtak a mélyvízbe és mindenféle integrált áramköröket teszteltem, beágyazott szoftvereket írtunk, kis mintaalkalmazásokat, különböző demo boardokat, és minden, ami ahhoz kellett, hogy az ügyfeleink gyorsan és könnyen elindulhassanak a fejlesztés területén. Idővel egy picit csapatot vezettem, kifejezetten terméktámogatással foglalkoztam, aztán sajnos a vezetőnk elhunyt 2012-ben, és akkor átvettem az iroda irányítását, és onnantól kezdve pedig bővült a terméktámogatási csapatom, és jelenleg az iroda vezetésén kívül én felelek a terméktámogatásért az iot termékek tekintetében.
 - Tehát akkor ennél jobb embert nem találtunk volna a cégnél, aki erre rálát ilyen szinten ilyen széles körűen.
 - Igen is, meg nem is. Ugye a vezetői szerepkör miatt egy picit azért én is távolodom a technológiától, de még így is elég jó rálátásom van, hogy a különböző szabványok és a vezeték nélküli megoldások hogy tudnak jól együttműködni.
 - Mesélnél nekem egyébként a Silicon Labs-ról, mert maga a cég neve ismerősen csenghet, meg az ember, hogyha egyáltalán integrált áramkörök, meg ilyesmiben egy picikét is járatos, akkor biztos, hogy hallotta a nevét, de maga a Silicon Labs, mint olyan cég, akinek nincsen gyártósora. Egy kicsit magyarázatra szorul, hogy hol is van a piacon, vagy hogy is működik a Silicon Labs. 
 - Világos. Ugye mi kifejezetten integrált áramkör fejlesztéssel foglalkozunk. Úgy szoktuk mondani, hogy "fabless" cég vagyunk, nincs saját gyártósorunk. Ez egy teljesen normális, bevett piaci modell a mai világban. Nagyon-nagyon kevés és nagyon nagy cégnek van csak saját gyártósora, mint például az Intelnek. Úgyhogy az integrált áramköröknek a nagy többsége távol-keleten gyártódik és tokozódik. De azon kívül, hogy a gyártást és a tokozást kiadjuk, minden mást mi saját házon belül végzünk, tehát a termékfejlesztés, marketing tevékenységek, tesztelés, előkészítés, a termék bevezetése, az minden házon belül történik. Mi egy austini, texasi cég vagyunk. Igazából amikor a cég megalapult 2000 környékén, akkor kifejezetten olyan piaci réseket kerestek az alapítók, ahol meg tudjuk reformálni azokat a technológiákat nagyon egyszerű CMOS integrált áramkörökön keresztül. Az első termékeink között volt például a modem leválasztás, amikor ugye a transzformátoros telefonvonal leválasztó helyett mi egy egyszerű CMOS áramkörrel megvalósítottuk ezt a technológiát. De innen indult a cég. Aztán tudok még néhány olyan példát mondani, amit biztos, hogy mindenki használ otthon gyakorlatilag. Például tévé-tuner, aki villamosmérnök, vagy aki jártas mondjuk az analóg technológiában, az tudja, hogy régen a TV tunereket ilyen kis fém dobozkában, passzív alkatrészekből, kézzel hangolt megoldással vette a tévének a jelét, az volt a tévé tuner. Ezt nekünk sikerült megvalósítanunk, először egy 7x7-es, majd később egy 5x5 mm-es QFN tokban. Ez is egy elég diszkratív megoldás volt. Aztán beszéltünk még az izolátorokról, amit ugye elektromos autókban használnak, vagy ipari területen, de a tavalyi év során úgy döntött a cég, hogy akkor ettől az üzletágtól mi megválunk, és kifejezetten csakis az IoT termékek fejlesztésére fókuszálunk. Úgyhogy azóta, vagyhát előtte is, gyakorlatilag, de azóta kifejezetten a IoT-ra fókuszálunk és azon belül is alacsony fogyasztású, vezeték nélküli és jól integrált áramkörökre, tehát kifejezetten Single-on-chip Solution-ökre, amikor a mikrokontroller és a vezeték nélküli technológia egy tokban integrálódik. Ez a mi specialitásunk, ez a terület, ahol nagyon jól tudunk teljesíteni, és mi gyakorlatilag platform megoldásokat szoktunk fejleszteni, amiből származtatunk különböző termékeket, hogy különböző vezeték nélküli megoldásokat tudjanak abból fejleszteni az ügyfeleink.
 - Ez már csak azért is izgalmasan hangzik, mert ha az ember belegondol, akkor az összes olyan termék, amelyik az okosotthon kategóriába sorolunk, az biztos, hogy tartalmaz egy ilyen SOC-t, szép magyar kifejezéssel. És ez a lelke neki, úgyhogy nyújts nekünk, légy szíves, egy kis betekintést ilyen szinten, mint aki a fejlesztésével, illetve az üzleti oldalával is rálátásra van, hogy ti hogyan kapcsolódtok egyébként a Matter projekthez, már ami elmondható jelenleg ebből, hiszen még nem jutottunk el a nyílt szabvány részhez.
 - Így van. Nagyon nagy múltunk van a különböző vezetéknélküli technológiák fejlesztésében, mind hardver szempontból, mind szoftver szempontjából. Elsősorban inkább szoftveroldalról tudom ezt jól megfogni. Ahhoz, hogy ezek a termékek jól együtt tudjanak működni, vagy más gyártók termékei ugyanúgy, akár Zigbee, Bluetooth, Wifi, vagy bármi más szabványos vezetéknélküli technológiáról beszélünk. Biztos van egy szervezet, egy Alliance, ami összefogja ezeknek a specifikációját, ezeknek a tesztmetódusait és garantálja azt, hogy ha egy termékeny rajta van, mondjuk egy Zigbee Certification logó, akkor az biztos együtt tud működni más Zigbee termékekkel, még akkor is, hogyha ezek független gyártótól származnak. Mi a kezdetek óta jelen vagyunk ezekben a szabványosítási folyamatokban, tehát itt kezdődik igazából a munkának az első fázisa. Segítünk a szabvány kidolgozásában, ezáltal mi is információt kapunk arról, hogy milyen irányba megy a piac, mi is a termékeinknek a fejlesztését abba az irányba tudjuk tolni, és együtt fejlesztjük a mi szoftver stack-jeinket, a hardver platformjainkat, hogy amikor ez a szabvány ténylegesen kijön a piacra, akkor már egy kész hardver és egy szoftver megoldásunk legyen. És a Matter-hez is így kapcsolódunk gyakorlatilag, mert mi már a Zigbee Alliance-től kezdete óta gyakorlatilag ott vagyunk a board tagok között, és azóta, ha akár a Thread-ről , akár az OpenThread-ről, akár a Matter-ről beszélünk, akkor az mind-mind meghatározó számunkra, és mi is mind meghatározóak voltunk a szabvány életében és a szabvány kialakításában.
 - Ez nagyon jól hangzik, már csak azért is, mert belegondolva elmondhatjuk megint, hogy magyar kezek munkálták a Matter hátterét ilyen szinten. Ezt jó hallani, hogy azért ezen a téren is valamilyen szinten kicsit belefolyunk, már csak azért is, mert a Thread is velünk van most már lassan nyolc éve, majdnem tíz éve. És mostanában mondjuk úgy, hogy a CES óta került be mondjuk a köztudatba is egyébként, hogy ez valami, és hogy ez miért is érdekes. És erről majd szerintem egy külön műsort fogunk szentelni, amikor a Thread-ről fogunk beszélgetni egy kicsikét, mert maga a Thread működésének az alapjait megérteni, az, hogy ez miben különbözik mondjuk a Zigbee protokolltól, és hova lehet rakni, ez szerintem nagyon meghatározó, és a Matter életében is meghatározó.
 - A Matter életében abszolút meghatározó, tehát azt szoktuk mondani, hogy a Matter lehetővé teszi, hogy akár egy gyors kommunikációt Wifi-n keresztül, vagy egy lassabb, de energia hatékony kommunikációt Thread-en keresztül meg tudjunk valósítani. Tehát ez az egyik olyan kommunikációs protokoll, amit a Matter alatt használunk.
 - Hogyha a MAtter-ről beszélünk, akkor ilyenkor hova tudjuk magát ezt a protokollt elhelyezni, hogyha most beszélünk itt a Zigbee-ről, beszélünk a Thread-ről ezek hogy viszonyulnak egymáshoz? Ezt csak úgy finoman, röviden, hogyha.
 - Igen, tudom, hogy nehéz lesz.
 - Igen. Amikor egy Zigbee-ről, vagy amikor egy Thread-ről beszélünk, akkor ők elsősorban fizikai réteg, MAC szintű és egy picit routing oldalról megvilágított kommunikációs protokollok. Mindegyiknek van egyfajta alkalmazásrétegbeli megvalósítása is, de a Matter egy picit túllép ezen és a Matter próbált egy picit tovább fejleszteni azokon az elérhető funkciókon, amiket a Zigbee, a Thread vagy adott esetben a wifi nyújt az ügyfelek számára.
 - Mondhatjuk azt, hogy még ha kicsit sánta is a hasonlat, hogy szeretne az IOT-nak a wifije lenni, hogy ne azon kelljen gondolkodni, hogy van-e wifi, vagy nincs otthon, hanem, hogy jaj, igen, működik az internet, és az, hogy hogy működik, és milyen módon jut el a telefonunkra, abban nem kell gondolkodnunk?
 - Igen is, meg nem is.
 - Tudom, saját hasonlat egy kicsit igen.
 - Igen. Egyrészt a Matter szabványosítja az alkalmazási réteget. De ettől függetlenül azért nem fedi el a végfelhasználói alkalmazást sem, meg annak az élményét. Mindig az adott ökoszisztéma, vagy az adott gyártónak a szerepe, hogy abból egy felhasználói élményt, egy User eXperience-et, egy felhasználói felületet kreáljon. Azt szoktuk mondani, hogy ilyen egyszerű analógiával élve, akkor a Thread Wifi, a Bluetooth és az Ethernet, mondjuk az a papír és a tinta, a Matter  az mondjuk legyen a levél és mondjuk a szavak, és hogyha mondjuk egy ökoszisztémáról beszélünk, az meg legyen a sztori vagy a könyv.
 - Ühüm.
 - Valahogy így lehet őket egy ilyen réteges.
 - Ez jól tetszik.
 - Archtechtúrába beszervezni. Elsősorban most már inkább Use Case-ekre fókuszálunk, tehát, hogy hogy néz ki egy izzó? Hogy néz ki egy zár? Hogy lehet ezt jól megvalósítani, milyen fizikai rétegből, milyen MAC szintű, milyen alkalmazás szintű protokollok, vagy adott esetben attribútumok szükségesek ahhoz, hogy szabványosítsunk mondjuk egy zárnak, vagy egy izzónak a megvalósítását.
 - Tehát ez azt jelenti, hogy lesznek mondjuk termékcsoportok, és ezeknek lesznek alaptulajdonságai, amik egyértelműen vannak definiálva a Matter alatt és bármelyik gyártó terméke kommunikál ezen a platformon, azt ennek megfelelően fogja tenni.
 - Igen, hogy egy kicsit szakmázzunk is. Ugye ez a Zigbee oldaláról ez már valamilyen szinten megvolt. Úgy hívjuk ezeket, hogy Zigbee Cluster Library, ami ezeket a Use Case-eket, vagy alkalmazási területeket elégészen jól leírja. Meghatározza azt, hogy milyen attribútumoknak kell egy izzónak rendelkeznie, hogy azt föl-le lehet kapcsolni, lehet-e azt dimmelni, lehet-e annak a színét változtatni, vagy a színhőmérsékletét változtatni.
 
 És ezeket a Matter át is vette, ezeket az Zigbee Cluster Library-ket. De nem minden felhasználói alkalmazásra voltak ilyen cluster library-k. És amikor a Matter létrejött, egyre több nagy cég csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, és akkor ők hozták magukkal ezt a knowhow-t. Például termosztát. Nem annyira volt jó termosztát Cluster Livery a Zigbee-nél. Úgyhogy ezt mondjuk az Amazon ezt hozta magával. Vagy mondjuk, ha egy okos zárra gondolunk, az egy viszonylag új dolog, az egy elég régi technológia, ami 2008-2007-re nyúlik vissza, akkor még nem igazán voltak okos zárak, de időközben kialakult az a struktúra, az az architektúra, amivel egy jó okos zárat le lehet írni egy ilyen cluster library szinten, és akkor azt is hozták ezek a nagy gyártók magukkal. Tehát, hogy folyamatosan fejlődik, és az a jó a Matter-ban, hogy ez az összes nagy gyártó felismerte, hogy neki részt kell ebbe vennie, nem szabad a saját ökoszisztémájukat bezárni és önmagukra hagyatkozni, és ezáltal ezt a know-how-t, ezt a tudást hozzák, beintegrálják, és beépül a szabványba.
 - Ez nagyon jól hangzik, egy kicsikét úgy érzem, mintha az okos otthonok kánaánja jönne el, hogyha ez ilyen szépen alakul és tényleg így működne, mert a fejemben ott a kép, amikor tényleg egy izzó csere nagyjából ugyanazt a rutint veszi igénybe, mint az ember, bármit hazavisz otthon a boltból, és betekeri az izzót és azt mondja, hogy oké, nem fog magától rögtön működni, de mondjuk a telefonján azt mondja, hogy oké, vettem egy új izzót, oké, látom, rendben van, mostantól kezdve működik. Ez az élmény már tudja azt hozni, amit egy átlag háztartásban nulla informatikai háttérrel, nulla hobbista háttérrel, kvázi hagyományos életvitellel az ember tud használni.
 - Ez egy nagyon fontos szempont, amiről te beszélsz. Mi úgy hívjuk, hogy eszköz adaptáció. Tehát, hogy hogy kerül egy eszközbe, egy Matter hálózatba, vagy hogy autentikálom, hogy ő bekerülhessen egy Matter hálózatba. És hogyha visszanézünk egy Zigbee vagy egy Thread vagy bármelyik másik protokollt, ott ugye ez nem volt szabványosítva. Ott a saját ökoszisztéma saját gyártó határozta meg, vagy ő fejlesztette ki, hogy akkor hogy néz ki ez a folyamat, hogy te telefonon keresztül csinálod-e ezt, vagy egy egyszerű lámpakapcsolásnál mondjuk a kapcsolási darabszám alapján, most akkor ő tudja, hogy 6 kapcsolás után csatlakozhattok, 5 kapcsolás után még nem. Ezt a fajta protokoll autentikációt is szabványosítja a Matter. Egyrészt azt mondják, hogy amelyik egységnél lehetőség van, akkor használjunk telefont. Használjunk egy Bluetooth kapcsolatot, amin keresztül könnyen, gyorsan a hálózat részévé tudjuk autentikálni ezeket az eszközöket. Ugye itt általában vonalkódot szoktunk segítségül hívni, amit hogyha beszkennel a telefonon keresztül, vagy a telefonos applikáción keresztül, akkor azt tudja, hogy melyik device-ról van szó. Fontos tudni, hogy a Matter-nél például nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a Securityra, és például az egy alaptétel a Matter-nél, hogy minden egyes eszköznek saját gyári számának kell lennie. Gyári szám nélkül nem lehet eszközt gyártani. Azt az Alliance ellenőrzi azokat a számokat, meg azokat a gyári számokat, és autentikáció nélkül nem lépett be eszköz a hálózatba például.
 - Ühüm. És akkor még nem lesz minden eszköz Matter kompatibilis, de mégis szeretnének a gyártók valamilyen módon becsatlakozni. Tehát nyilván nem jelenthetjük ki rögtön, hogy most minden eszközt kidobunk, és akkor Thread-es eszközeink lesznek, meg wifis eszközeink, és erre Matter-t rakunk, akkor a meglévő megoldások hogyan tudnak ehhez az irányvonalhoz csatlakozni?
 - Tudnak a meglévő eszközök csatlakozni különböző Bridge-eken keresztül, úgy, ahogy eddig is volt. A Matter-nek ez is egy nagy előnye, hogy ő IP alapú kommunikációt használ, tehát adott esetben egy API vagy egy Bridge nélkül is tudunk, hogyha wifi-n keresztül kommunikálunk egy végponttól a cloud-ig kiépített kommunikációt létrehozni akár egy Bridge nélkül is gyakorlatilag.
 - Azt jelenti, hogy úgy képzeljük el, hogyha most termékre igyekszem lefordítani, konkrét terméket fogok mondani, mondjuk a Philips Hue Bridge, ami most éppen Zigbee hálózatot épít ki maga mögött és tud Etherneten kapcsolódni, akkor kap valamilyen frissítést, ez a végfelhasználó szempontjából annyi, hogy oké, új frissítés van, lefrissíted-e, oké, megnyomja, és akkor azt jelenti, hogy onnantól kezdve ő ismerni fogja a Matter nyelvet.
 - Ismerheti, mondjuk így. A Zigbee 15.4. 802.15.4-es fizikai réteg kommunikációt használja, egy 2.4 gigahertzes szabványosított kommunikáció, tehát ugyanaz a fizikai réteg, tehát a fizikai rétegbeli kommunikációs dolgokat egy szoftverfrissítéssel könnyen elérhetővé tudjuk tenni. Az, hogy a Hue Bridge-ben mondjuk milyen processzorban.
 - Ja, igazából alkalmas arra, hogy az a kód elférjen benne.
 - Igazából csak arra gondoltam.
 - Persze.
 - Persze.
 - De teoretikusan megmaradt.
 - Igen, igazából ez. Tehát, hogy nem feltétlenül kell új eszközben gondolkodni rögtön, hogy a meglévő megoldásainkat élvezhessük ott is a Matter által nyújtott kedvezményeket.
 - Abszolút, sőt, ez abszolút az üzlet része is. Tehát, hogy nagyon sok gyártó még nem is tudja, hogy milyen Matter eszközöket fog használni, nem is tudja, hogy milyen funkciót fog bekapcsolni egy gateway-be, egy, nem tudom, egy settop-boxba, de attól még beleteszi a rádiót, beleteszi az SoC-t, és majd egy későbbi firmware update-telbekapcsolja ezt a funkciót. Mikor majd ő kitalálja üzletileg neki, hogy éri meg, megéri-e egyáltalán, mik azok a funkciók, amik majd Matter-en keresztül mennek, de a hardvert felkészíti arra, hogy majd hogyha oda jutok, akkor bekapcsolom és elérhetővé teszem ezt az ügyfeleimnek.
 - Azért is nagyon érdekes, mert innentől kezdve vásárolok valamit, ami közben lesz okosabb, idézőjelbe téve. Idővel nem ragadunk meg ott a termék életútban, hogy megvettük, és akkor oké, van némi követés, de fizikailag nem kerül semmi új bele, hanem akkor ez új távlatokat nyithat ilyen szinten.
 - Igen, igen, abszorut. 
 - Ez nagyon jól hangzik. Ami bennem felmerült és egy korábbi beszélgetésünk az okosotthon laborban, podcast adásban beszélgettünk Kálmán Gery-vel és Zelena Gergellyel erről a témáról, és felmerült egy olyan kérdés, ami jogos, és úgy gondolom, hogy megválaszolásra talán te vagy a legjobb személy, hát ebben tudsz nekünk segíteni, hogy mi van azokkal a funkciókkal, amelyek nem kerülnek be a szabványos Matter osztályleírásba. Tehát, hogyha valaki fejleszt egy konkrétan egy klímát, ezMatter kompatibilis, az alapfunkciókat tudja, de mondjuk van egy olyan funkció ebben az eszközben, hogy mit tudom én kisbaba altató üzemmód, most mondtam valami nagy valamit, ami egyébként nem része a szabványnak, hogy ehhez külön alkalmazás kell majd, hogy elérje, ez milyen módon tud majd megvalósulni.
 - Nem biztos, hogy most helyből tudok erre válaszolni, ennyire nem ástam bele magam a Matter szabványba. A Bluetooth tudom erre felhozni egy jó példaként. Tehát ott is ilyen hasonló profilokat, nem teljesen úgy, mint a Zigbee-nél vagy Matter-nél, de hasonló profil jelleggel írja le a különböző bluetooth funkcionálisokat a bluetooth-szabvány, de ott is lehetőség van sajátot létrehozni. Adott esetben úgy is, hogy én elmegyek a Bluetooth Alliance-hoz, és akkor engedélyeztetem, és akkor mindenki tudni fogja, hogy nekem van egy sajátom, és akkor a másik tudja ezt használni. De úgy is, hogy nem engedélyeztetem, de az én API-omba, az én felhasználói felületemen ez alapján élesítek egy funkciót. Biztos vagyok benne, hogy a Matter-nél is így lesz. Hasonlóképpen fog egy ilyen struktúra kialakulni, akkor egy olyan klasztert létre tudok hozni, ami a sajátom, ha szeretném, szabványosítom, ha nem, akkor az nem fog másokkal együttműködni.
 - Jól érzem, hogy egy kicsit segít is abban ilyen szinten a Matter kialakulása, hogy szétválassza a szoftverfejlesztés irányt, illetve a hardverfejlesztés irányt, hogy ha valaki csak a hardverfejlesztésre akar fókuszálni, és csak abból szerette megélni is ez az ő irányvonala. Ha azt mondja, hogy én Matter kompatibilisen alkotom meg a hardveremet, akkor egy külsős cég, mondjuk most megint mozog, smart things, vagy bármilyen hasonló megoldás alapján be lehet ültetni. Tehát analógiában egy kicsikét hozza ezt, amit a Z-wave esetében érzünk.
 - Igen, bár én üzletileg másképp fognám ezt meg.
 - Igen.
 - Ne kíváncsi vagyok.
 - Picit nehéz azt elképzelnem, hogy csak hardware-ből meg tud élni egy cég. Csak abból, hogy én most Matter kompatibilis vagy bluetooth kompatibilis hardvereket fejlesztek. Ez kevésbé életszagú. Inkább azt mondanám, hogy az már inkább, hogy fejlesztek egy hardvert, ami különböző ökoszisztémákba tud csatlakozni, de majd az én saját szoftverem vagy a firmware-em megmondja, hogy melyik ökoszisztéma az, amivel ez együtt fog működni. És ebben tud segíteni a Matter nagyon sokat. Úgyhogy ha megnézzük az üzleti oldalról, míg a Matter előtt, tehát egy Zigbee, vagy egy Z-Wave, vagy bármely más szabványosításnál. Ugye elég magas belépési pont volt a cégek, a fejlesztő cégek számára. Érteni kellett a protokollhoz, érteni kellett a hardverhez, érteni kellett a mobilalkalmazás fejlesztéséhez, cloud programunkhoz. Nagyon sokrétű volt ahhoz, hogy egy komplett felhasználói élményt és egy komplett terméket le tudjak tenni az asztalra. Ugye jöttek a nagy cégek, akiknek nem elsősorban az az üzleti modelljük, hogy ők hardvert fejlesszenek, hanem ők inkább a cloud, vagy a service oldalról keresik a kenyerüket. Gondolok itt a Google, Apple, Amazon , csak hogy néhányat soroljak, de ők sem maradhattak ki ebből a home automation dologból. Ők is látják azt, hogy erre szükség van, az emberek ezt használják. Látják azt, hogy a service oldalról megfogva ők is tudnak kapitalizálni ebből a piaci résből. És akkor ők különböző ökoszisztémákat hoztak létre. Most nem sorolom fel őket, mindenki tudja, akiről beszélek. Az, hogy mondjuk egy ökoszisztémához valaki terméket be tudjon szállítani. Nagyon magas elvárási szinteknek és nagyon magas tesztelési követelményeknek kellett megfelelni, de amellett ugye nem kellett mobilalkalmazás fejlesztéssel, nem kellett cloud fejlesztéssel, semmi más egyébbel foglalkozni. A Matter azért jó, mert amíg régen a cégeknek el kellett dönteniük, hogy melyik ökoszisztémába szállítanak be. Óriási volt a belépési költség, hogyha többet szerettek volna beszállítani. Azáltal, hogy szabványosítom az alkalmazási réteget, azáltal, hogy szabványosítom a security megoldásokat, vagy a device adaptációt. Ezáltal nagyon könnyű sémákban gondolkodni, nagyon könnyű több ökoszisztémába is beszállítani. Piaci alapon ez inkább meghatározó, mint az, hogy fejlesztek egy hardvert, aztán majd más ír rá egy szoftvert. Mondok egy másik példát. Telekommunikációs cégeknél látjuk ezt, vagy láttuk ezt már-már előzőleg is, hogy nekik az az érdekük, hogy a settop boxban settop box bekerüljön a lakásodba, hogy tévét, telefont, internetet tudjanak szolgáltatni neked. Azért ők is látták, hogy nyitni kellene a különböző home automation megoldások irányába. És ugye ők már ott vannak az otthonban, nekik elég kiterjedt ügyféltámogatási rendszerük vagy csapatuk van, könnyen tudnak segíteni. Általában sajnos pont őket hívták fel, hogy most nem működik a termosztátom. Nekik nehéz volt ezt megválaszolni, mert mi az internetet szolgáltatjuk, a termosztáthoz nem értünk, mert azt te megvetted egy másik ökoszisztémából. Úgyhogy nekik ez egy nagyon nagy előny, hogy a Matter-nél például egy multi adminisztrációs protokoll jön létre, hogy egy eszközt több Matter hálózatba is be lehet autentikálni és több routeren keresztül is lehet mondjuk azt az izzót vezérelni, tehát ők is nagyon egyszerűen, gyorsan és költséghatékonyan tudnak terjeszkedni a home automation irányába. Legyen az csak egyszerű riasztó hálózatoknak a monitorozása, vagy akár egészségügyi szolgáltatások, legyen az idősek monitorozása, vagy bármi más területen újabb és több szolgáltatást nyújtani az ügyfeleknek. Itt jön be az, amit mondtál, hogy ők beteszik ezeket a rádiókat a septopboxba. Nem igazán tudják, hogy még hogy fogják piacilag ezt kapitalizálni. Nem igazán tudják, hogy milyen funkciót fognak ebből kihozni öt-hat éven belül. A settopboxot nem gyakran cseréli az ember, legyen ott a rádió, legyen ott az SoC, aztán majd bekapcsoljuk egy firmware update-en keresztül, és akkor itt jön, amit te mondtál, hogy akkor különböző új funkciókat szoftveren keresztül be lehet kapcsolgatni.
 - Ez nagyon érdekesen hangzik, már csak azért is, mert nagy változást hozhat a piacon, hogyha az okosotthon-központunk hirtelen a set-top-box-unk lesz, hiszen onnantól kezdve olyan embereknek is elérhető lesz, merthogy set-top box azért nagyon-nagyon sok háztartásban elérhető, akik eddig ilyenben nem gondolkodtak. Nyilván a szolgáltatónak meg érdeke lesz azt mondani, hogy figyeljetek, itt van ez a lehetőség, miért nem próbáljátok ki? Tehát ez egy nagyon nagy ugrást adhat ilyen szinten az okosotthon eszközpiacnak, illetve az okosotthon megismertségének, ami egyébként nagyon jó lenne, hogyha előrehaladna Magyarországon is. 
 Említetted nekem korábban, és ez a multimenedzsment egy nagyon érdekesen hangzó dolog, tehát hogy távolról bele tud segíteni akár a szolgáltató, akár egy eszközről többen is tudjuk ilyen szinten adminisztrálni az adott eszközt, hogy ha ez így működik, a lokális vezérlés mennyire működik egyébként a Matter-en belül. Tehát mondhatjuk azt, hogy én csak lokálisan szeretném ezt használni, mert ugye ez szokott a másik kérdés lenni. Ugye, ahonnan elindultunk a Matter-nél a CHIP kezdeményezés, a Connected Home Over IP. Érthető módon kérdéseket vetett fel, hogyha a connected home, amit ugye úgy definiált anno a Google is, hogy valamilyen felhőszolgáltatáson keresztüli megoldást jelent, mennyire működhet lokálisan ez a megoldás.
 - Abszolút gyakorlatilag. Semmi nem nyom minket abba az irányba, hogy ha nem szeretnénk, akkor ne kössük egy valami felhő alkalmazáshoz, vagy mobiltelefonhoz az eszközeink működését, teljesen tud lokálisan is működni. Amiben a Matter tudnak segíteni, az pont az ellenkezője. Tehát, hogyha mi azt szeretnénk, hogy könnyen és gyorsan kijussunk a Cloud-ba, akkor hogyha wifin keresztül oldjuk meg a magyar kommunikációt fizikai rétegszinten, akkor gateway-ek, vagy bridge-ek, vagy bármi más nélkül gyakorlatilag a node közvetlenül ki tud menni a cloud-ba. De hogyha szeretnénk, akkor teljesen lokális tud maradni.
 - Ez azért is érdekes, mert a hobbista énem azért itt belül mocorog, és próbálom elhelyezni a saját otthonomban, fejben a Matter-t, és ez hogyan segíthet.
 - Tudok erre példát mondani. Szerintem te is Home Assistant-et használsz.
 - Igen.
 - Én is, szeretem én is otthon tartani ezeket a dolgokat, és nem ki a cloud-ba. Gyakorlatilag egy bridge-el, vagy ha wifi-n keresztül, akár bridge nélkül is. Ugye a bridge az lehet egy USB stick, vagy bármi más, amit hozzákapcsolunk.
 - Ühüm.
 - Amit tud egy 15.4-es Thread alapú kommunikációt megvalósítani a Home Assistant Raspberry Pi vagy bármilyen más rendszeren futtatja az ember és a hálózat között. Ilyenkor ő lesz az alumínisztátor, és ő fogja beléptetni az eszközöket, ő fogja kezelni a hálózatot, úgyhogy teljesen lokálisan tudjuk tartani ezeket az információkat.
 - Ez már csak azért is érdekesen hangzik számomra, mert akkor nagyon nagy fejlesztési kapacitást szabadíthat fel, hogyha azt mondom, hogy azokat a cégeket veszem, akik mondjuk egy Home Assistant alá bekerültek, és most bőven kétezer fölötti integrációról beszélünk. Ezekből ha sok Matter szabványos kommunikációs forma alakul ki, akkor az fejlesztői kapacitásokat szabadíthat fel, hogy nem kell minden egyes ökoszisztémára külön-külön fejlesztést végrehajtani. Jól gondolom, ilyen szinten?
 - Igen. Szerintem igen. Nagyjából jól látod a dolgot. A másik előnye a Matter-nek, hogy ez egy Open Source. Tehát, hogy amíg régen ugye az integrált áramkör gyártók nyújtották általában a software stack-eket, ugye az egy know-how-t általában lezárjuk, és mint egy library-ről adjuk, addig a MAtter most már open source-ként elérhető. Egyrészt könnyebbé teszi a fejlesztést, tehát a fejlesztőnknek nem kell visszamenni a support oldalra, és megérteni az adott funkciót, hogy hogy működik, vagy az adott függvény, hanem itt a forráskód alapján meg lehet érteni, hogy megy egy rutin, vagy hogy lehet egy hálózathoz hozzáadni egy eszközt egyszerűen. Tehát ez biztosan segít.
 - Akkor mégis azt mondom, hogy el fog jönni nekünka kánaán , akár hobbistáknak is.
 - Igen. Azt azért látni kell, hogy nem fog mindenki hardvert fejleszteni, az egy nagyon-nagyon nagy költség, hogy hatékonyan és olcsón fejlesszünk hardvereket, tehát biztos, hogy venni fogjuk majd a különböző ökoszisztémáknak a hardvereit. Általában ezekben nem olyan egyszerű firmware-t sem cserélni, nem szokták szeretni a gyártók, hacsak nem kifejezetten hobbistáknak szánják azokat az eszközöket. De mivel a szabvány gyakorlatilag nyitott lesz, ezért gyorsan vissza lehet fejteni és gyorsan meg lehet érteni és gyakorlatilag saját alkalmazást köré tenni. Amit még tudni kell az ökoszisztémákról, az egy dolog, hogy mondjuk van egy izzónk, és ugye ennek van egy on-off profilja, vagy bármilyen más funkciója. Ezt mindig az ökoszisztéma teszi köré, hogy azt hogy használjuk. Van egy mobilalkalmazás, van egy felhasználói felület, van egy nyomógomb rajta, vagy milyen egyszerűen lehet azt mondjuk automatizálni. Milyen egyszerűen lehet mondjuk egy mozgásérzékelőt összepárosítani egy izzóval és különböző rutinokat létrehozni, megszabni azt, hogy csak sötétben kapcsoljon fel az az izzó. És ez az lesz az, amit mondjuk egy home assistant-on keresztül sokkal egyszerűbben és könnyebben tudunk majd programozni. Nyilvánvaló az, hogy melyek ezek a Cluster Library-k, amik az adott eszközben implementálva vannak, és nem kell az adott ökoszisztémára hagyatkozzunk, hogy ezt a user interface-t létrehozzuk, hanem mint hobbisták, megtudjuk ezt mondjuk egy home assistant-ön keresztül. Azon keresztül is létre tudjuk hozni.
 - Egyre jobban tetszik ez a dolog nekem. Még a legközelebbi Thread beszélgetés után tényleg úgy fogom érezni, hogy megy ez a dolog valahova, mert nagyon sokszor, ha valaki ebbe bele szeretne vágni, és azt mondja, hová beszaladok a boltba, veszek ilyen meg ilyen eszközt, hú, abban a másik boltban az akciós, hogy olyat is veszek, hát ez is ugyanaz a protokollt használja, mint az, akkor ezeket ugye egy helyen tudom alkalmazni. Ilyenkor szokott elkövetkezni általában mindig az, amikor az embert az első csalódás éri, hogy hát igen, ez működik a saját alkalmazásával, meg ez is működik a saját alkalmazásával, és lehet, hogy ugyanazt a protokollt beszéli elvileg, de mégsem tudom őket összehozni.
 - Így van, tehát ez egy nagyon fontos különbség, mondjuk egy Zigbee, vagy egy Zigbee, vagy egy Zigbee szabványhoz képest, hogy amíg egy Zigbee hálózatot létre akarok hozni, oda mindenképp kell egy Zigbee bridge. Tehát az lesz az interface, amit elérek mondjuk home assistant-tel, vagy bármilyen más szolgáltatáson keresztül. Tehát kell egy API. Ugye a Matter-nél, hogyha wifi alapú terméket vásárolsz, akkor nagy valószínűséggel nem fog kelleni ez az API, mert őt be fogod tudni léptetni wifi-n keresztül egy Matter hálózatba. És ez egy elég fontos különbség lesz, tehát nem kell majd mindenféle bridge-eket, meg routereket, meg border routereket vásárolnunk, hanem ezekre lehet hagyatkozni. Hogyha 15.4 alapú lesz a kommunikáció az eszközöknél, ugye az elemes, alacsony fogyasztású eszközöknél ez a lap. Ott még mindig kell egy Thread border router, de mivel maga a Matter hálózatnak ténylegesen a device beléptetése, a szoftverfrissítési folyamat, a security folyamat minden adott és minden szabványosított, ezért majdnem mindegy, hogy melyik gyártótól veszed, működnie kell ezeknek az alaplépéseknek. És onnantól kezdve már tényleg csak a Cluster Library-ken múlik, hogy mi van implementálva az adott eszközben, és akkor azt tudod használni majd különböző eszközökről.
 - Engedd el, eszembe jutott az Zigbee hálózat és az Zigbee hálózaton lévő vagy megjelenő furcsaságok vagy problémák. Pont, amit említettél itt a szabványos beléptetésnél, hogy ahány gyártót választunk, annyi nélkül kell ötször nyomni, hatszor kapcsolni.
 - Hát vagy tai-chi-zol , amikor TouchLink-elni akarsz egy kapcsolót egy lámpához, hogy valami már fent van a falon.
 - Igen, igen. Tehát ezek minden esetben úgy éreztem eddig, hogy azért egy gátat szabnak, mert a legtöbb felhasználó azt mondja, hogy ne, hagyjatok ezzel békén. Vagy elsőre nem sikerül másodikra, és aztán.
 - Őszintén, még nekem is sokszor. Tehát én is TouchLink-eztem, és amikor valami oknál fogva elfelejti, és akkor ki kell vennem a kapcsolót a fajból, és újra összepárosítani az izzón, akkor nekem is elmegy a türelmem, tehát az nem.
 - Úgyhogy ha ma csak ezt az oldalát megoldja és ezt a bosszúságot leveszi a vállunkról, már akkor úgy gondolom, hogy sokkal előrébb fogunk járni. Az időnk viszont közben nagyon elszaladt, úgyhogy arra szeretnélek kérni, hogyha van még valami kis rövid üzeneted, akkor azt most elmondhatod, hogy így összefoglalóban a Matter-ről, hogy mindenki érezze, hogy miért is jó ez az irányvonal?
 - Nagyon fontos az, hogy a nagy cégek összefogtak, a felhasználók igényeinek a kiszolgálására. Nagyon fontos az, hogy az alapvető procedúrákat ténylegesen szabványosítsák, legyen az szoftverfrissítés, legyen az eszköz beléptetése a hálózatba, legyenek azok a cluster library-k. Ez mindenképp elősegíti az eszköz adaptációkat. Az, hogy ténylegesen, gyártófüggetlenül tudjunk vásárolni ilyen eszközöket, és ne kelljen a gyártónak a saját routerét, meg a saját bridge-ét beraknunk a lakásunkba. Ez egy nagyon-nagyon jó irány, és nagyon várjuk, hogy véglegesüljön a szabvány, és tényleg kijöjjenek az első termékek, amik már Matter szabály szerint működnek.
 - Te hogy jósolod, nyilván ennél többet nem fogsz tudni mondani, de hogy az év második felére várhatunk már ilyen eszközöket egyébként a piacon.
 -Igen, Valószínűleg várhatunk.
 - Köszönöm szépen.
 - Maradjunk ennyinél.
 - Igen, így gondoltam, hogy ennél többet nyilván nem oszthatsz meg velünk. Köszönöm szépen, hogy ma itt voltál velünk. Fogunk még jönni később is adással, Krisztiánnal. Van egy-két olyan téma, amit itt beszéltünk, és mint mondtuk, például a Thread is olyan, amikről érdemes lenne beszélni, és szerintem nagyban szolgálja a megértést, hogyha ezt Krisztián mondja el, és ő, aki belelát ezekbe, jobban el fogja tudni mondani, mint az én saját gondolatmenetem. 
 Úgyhogy köszönöm szépen, hogy itt voltál. Legközelebb akkor beszélünk még veled. 
 A kedves hallgatóknak köszönjük, hogy a mai adásunkat végighallgatták. Hogyha itt vagytok a podcast alkalmazásban, akkor legyetek szívesek, nyomjatok nekünk csillagot, iratkozzatok fel, értékeljetek, mondjátok el, hogy mi tetszett, és persze kérdezzetek, hogyha vannak kérdéseitek, akkor nyugodtan küldjétek el az info@okosotthon.club e-mail címre, és Krisztiánnak továbbítom az egyes kérdéseket esetleg is, ami olyan, azt akár adásban is össze fogjuk foglalni, hiszen nektek készül a műsor, a ti véleményetekre, kérdéseitekre vagyunk kíváncsiak. 
 Köszönöm szépen, hogy minket hallgattatok. Sziasztok!
 - Köszönöm a meghívást! Sziasztok!